Címlap

Szeretettel köszöntünk a Doroszlói Szentkút honlapján.

Ez a pár oldal arról akar beszámolni, hogy kilencszáz év távlatából mindez ideig ezen a helyen hogyan találkozik a menny a földel, és hogyan válik a megkövült ember Isten kegyelme által nyitottá az Isten-adta szépségre, az életre. Ez a hely mindig visszaadott az embernek valamit, amit elvesztett vagy eltékozolt… testi és lelki egészséget, békességet és nyugalmat.

„Nem csupán bajaikban, betegségeikben kérték és kérik a hívők Isten segítségét és a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását, hanem tiszta lélekkel akarunk Isten elé járulni, bűneikből megtérve életüket is meg akarjuk jobbítani. Szép kifejezés a keresztény zarándokhelyekre a kegyhely szó, hiszen a hittel ide járuló ember kegyelmeket kap az Istentől. Kegyelmeket a szentségekben, a szentgyónásban és a szentáldozásban, ha hozzájuk járul, a megtérés, az Istenbe vetett bizalom kegyelmét, de nagyon sokszor különleges, váratlan, Isten gondoskodását és a Szent Szűz anyai pártfogását kifejező megoldásokat is életének nagy problémáira és bajaira.” (Erdő Péter Bíboros)

Éppen ezért, ma arra van az embernek leginkább szüksége, akit ez a megszentelt hely nyújt: az Istenre.

Ettől a sokszor, hiányától  égető vágytól vezettetve indultak el  milliók és milliók azon a zarándokúton, ami a fizikailag az otthontól a Doroszlói Szentkútig vezetett, de lelkileg mégis többről van szó, eljutni a földről az ég peremére, ahol  a zarándok megpihen és a célba éréshez elegendő erőt gyűjt mennyei édesanyánk, Boldogasszonyunk folyton kegyelmeket osztó szeretete által.

„Mert hogyan is újul meg lelkében az egyes zarándokló ember? Először is kitűzi a célt, elszánja magát és elindul. Bizalom és remény vezeti, hogy a szentélyhez érkezve könyörgései meghallgatásra találnak, gondjaiban, betegségében, nyomorúságában segítséget kap Istentől. Vállalja a zarándokút fáradalmait. Biztosan érzi, hogy a maga erejéből, pusztán emberi eszközökkel nem tudja minden baját megoldani, ezért könyörög Isten irgalmáért, ezért kéri a Szent Szűz anyai közbenjárását. Mert a zarándoklat nem fejeződik be a kegytemplomban, hanem maga az élet a folytatása. Az Isten akaratát bizalommal elfogadó ember kérése sokszor különleges, nem várt, megrendítő módon meghallgatásra talál.”

Facebookon

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons

ELSŐSZOMBATI engesztelő ájtatosság
Május 1. szombat.
A hónap első szombatja, a Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének a napja. - A Szűzanya 1925. XII. 10: Pontevedrában Lúciának, a fatimai látnoknak megmutatta tövisekkel övezett szívét és így szólt: „Hirdesd nevemben a világnak, hogy megígérem: ott leszek az üdvösséghez szükséges kegyelmekkel mindazok halálos ágyánál, akik 5 egymást követő hónap elsőszombatján meggyónnak, megáldoznak, s elimádkozzák a szentolvasót és egy negyed óráig társamul szegődnek az elmélkedésben.”

Lucia az 5 szombatot megmagyarázva belső sugallatra hivatkozva Jézus válaszát így tolmácsolta: „Leányom, ennek egyszerű oka van: a Mária Szeplőtelen Szívével szemben elkövetett sértések és káromlások öt fajtájáról van szó:
1) a szeplőtelen fogantatással szembeni,
2) a szüzességével szembeni,
3) az istenanyaságával szembeni káromlások, mely egyúttal annak elutasítása is, hogy az emberek édesanyjának ismerjék el,
4) azok, akik nyilvánosan arra törekednek, hogy a gyermekszívekbe e szeplőtelen anyával szembeni közömbösséget, megvetést, sőt még gyűlöletet is oltsanak be, azok,
5) akik közvetlenül a szent képeiben gyalázzák.”

Az öt elsőszombati ájtatosság fontos része a személyes gyónás, aminek nem kell feltétlen ugyanazon a napon történnie, elsőpénteken is elvégezhető, de mind az öt elsőszombaton fel kell ajánlani egy személyes gyónást, azzal a kimondott szándékkal, hogy ezzel a gyónással a Szeplőtelen Szív engeszteléséhez akarunk hozzájárulni.

A szentáldozás is kifejezetten az engesztelés szándékával kell történjen. Itt egyértelműen a megszentelő kegyelem állapotában történő szentáldozásról van szó, különösképpen arra az esetre vonatkozóan, ha a szentgyónást nem lehet elsőszombaton elvégezni.

Rózsafüzér imádkozása szintén szükséges része az ájtatosságnak. A Szűzanya valamennyi fatimai jelenése során nyomatékosan kérte, hogy naponta imádkozzuk a rózsafüzért. Az elsőszombati ájtatosság szorgalmazása során azt ígéri az engesztelés szándékával rózsafüzért imádkozóknak, hogy támogatni fogja őket haláluk órájában minden kegyelemmel, ami a lelkük üdvösségéhez szükséges.

A rózsafüzér imádkozásához pótlólag még azt kéri az Istenanya, hogy a Jézus életére vonatkozó titkok fölötti elmélkedésben legalább 15 percig időzzünk el. Ajánlatos és nagyon üdvös, hogy egész hónapon át minden világi vállalkozásunkban és szellemi foglalatosságaink közepette is foglalkozzunk az elmélkedésben felfedezett életigazságokkal, hogy mindent az illető titok prizmáján keresztül szemléljünk. Hagyjuk az elmélkedésben a Szentlelket, a Szűz és Istenanya vőlegényét hozzánk szólni, nyíljunk meg neki, és Ő el fog bennünket olyan gondolatokkal és útmutatással tölteni, melyekre magunktól talán soha az életben rá nem jöttünk volna.”
... TöbbetSee Less

ELSŐSZOMBATI engesztelő ájtatosság
Május 1. szombat.
A hónap első szombatja, a Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének a napja. - A Szűzanya 1925. XII. 10: Pontevedrában Lúciának, a fatimai látnoknak megmutatta tövisekkel övezett szívét és így szólt: „Hirdesd nevemben a világnak, hogy megígérem: ott leszek az üdvösséghez szükséges kegyelmekkel mindazok halálos ágyánál, akik 5 egymást követő hónap elsőszombatján meggyónnak, megáldoznak, s elimádkozzák a szentolvasót és egy negyed óráig társamul szegődnek az elmélkedésben.” 

Lucia az 5 szombatot megmagyarázva belső sugallatra hivatkozva Jézus válaszát így tolmácsolta: „Leányom, ennek egyszerű oka van: a Mária Szeplőtelen Szívével szemben elkövetett sértések és káromlások öt fajtájáról van szó:
1) a szeplőtelen fogantatással szembeni,
2) a szüzességével szembeni,
3) az istenanyaságával szembeni káromlások, mely egyúttal annak elutasítása is, hogy az emberek édesanyjának ismerjék el,
4) azok, akik nyilvánosan arra törekednek, hogy a gyermekszívekbe e szeplőtelen anyával szembeni közömbösséget, megvetést, sőt még gyűlöletet is oltsanak be, azok,
5) akik közvetlenül a szent képeiben gyalázzák.”

Az öt elsőszombati ájtatosság fontos része a személyes gyónás, aminek nem kell feltétlen ugyanazon a napon történnie, elsőpénteken is elvégezhető, de mind az öt elsőszombaton fel kell ajánlani egy személyes gyónást, azzal a kimondott szándékkal, hogy ezzel a gyónással a Szeplőtelen Szív engeszteléséhez akarunk hozzájárulni.

A szentáldozás is kifejezetten az engesztelés szándékával kell történjen. Itt egyértelműen a megszentelő kegyelem állapotában történő szentáldozásról van szó, különösképpen arra az esetre vonatkozóan, ha a szentgyónást nem lehet elsőszombaton elvégezni.

Rózsafüzér imádkozása szintén szükséges része az ájtatosságnak. A Szűzanya valamennyi fatimai jelenése során nyomatékosan kérte, hogy naponta imádkozzuk a rózsafüzért. Az elsőszombati ájtatosság szorgalmazása során azt ígéri az engesztelés szándékával rózsafüzért imádkozóknak, hogy támogatni fogja őket haláluk órájában minden kegyelemmel, ami a lelkük üdvösségéhez szükséges.

A rózsafüzér imádkozásához pótlólag még azt kéri az Istenanya, hogy a Jézus életére vonatkozó titkok fölötti elmélkedésben legalább 15 percig időzzünk el. Ajánlatos és nagyon üdvös, hogy egész hónapon át minden világi vállalkozásunkban és szellemi foglalatosságaink közepette is foglalkozzunk az elmélkedésben felfedezett életigazságokkal, hogy mindent az illető titok prizmáján keresztül szemléljünk. Hagyjuk az elmélkedésben a Szentlelket, a Szűz és Istenanya vőlegényét hozzánk szólni, nyíljunk meg neki, és Ő el fog bennünket olyan gondolatokkal és útmutatással tölteni, melyekre magunktól talán soha az életben rá nem jöttünk volna.”

Comment on Facebook

Jojj Szentlelek jojj , a Te leginkabb szeretet jegyesed Maria szeplotelen szive alltal. Koszonom szepen.

ÁLL A GYÖTRÖTT ISTENANYJA (SZVU.65.)

Áll a gyötrött Isten-anyja,
Kín az arcát könnybe vonja.
Úgy siratja szent Fiát,
Úgy siratja szent Fiát.

Gyász a lelkét meggyötörte,
Kín és bánat összetörte,
Tőrnek éle járta át,
Tőrnek éle járta át.

Ó mi nagy volt ama drága
Szűzanya szomorúsága
Egyszülött szent magzatán,
Egyszülött szent magzatán.

Mennyit sírt és hogy kesergett,
Látván azt a nagy keservet,
Azt a nagy kínt szent Fián,
Azt a nagy kínt szent Fián.

Ki ne sírna, melyik ember,
Hogyha ennyi gyötrelemben
Látja lankadozni őt,
Látja lankadozni őt?

Ki ne sírna Máriával,
Hogyha látja szent Fiával
Szenvedni a szent Szülőt,
Szenvedni a szent Szülőt?

Népét hogy megmossa szennytől,
Látta tenger gyötrelemtôl
Roskadozni Jézusát,
Roskadozni Jézusát.

Látta édes egy-szülöttét,
Halálos nagy elepedtét,
Látta, hogy halálra vált,
Látta, hogy halálra vált.

Szeretetnek szent kútfője,
Fájdalomnak éles tôre
Járjon át a lelkemen,
Járjon át a lelkemen.

Hogy szívemben lángra kelne
Krisztusomnak szent szerelme.
Segíts néki tetszenem,
Segíts néki tetszenem!
... TöbbetSee Less

ÁLL A GYÖTRÖTT ISTENANYJA (SZVU.65.)

Áll a gyötrött Isten-anyja,
Kín az arcát könnybe vonja.
Úgy siratja szent Fiát,
Úgy siratja szent Fiát.

Gyász a lelkét meggyötörte,
Kín és bánat összetörte,
Tőrnek éle járta át,
Tőrnek éle járta át.

Ó mi nagy volt ama drága
Szűzanya szomorúsága
Egyszülött szent magzatán,
Egyszülött szent magzatán.

Mennyit sírt és hogy kesergett,
Látván azt a nagy keservet,
Azt a nagy kínt szent Fián,
Azt a nagy kínt szent Fián.

Ki ne sírna, melyik ember,
Hogyha ennyi gyötrelemben
Látja lankadozni őt,
Látja lankadozni őt?

Ki ne sírna Máriával,
Hogyha látja szent Fiával
Szenvedni a szent Szülőt,
Szenvedni a szent Szülőt?

Népét hogy megmossa szennytől,
Látta tenger gyötrelemtôl
Roskadozni Jézusát,
Roskadozni Jézusát.

Látta édes egy-szülöttét,
Halálos nagy elepedtét,
Látta, hogy halálra vált,
Látta, hogy halálra vált.

Szeretetnek szent kútfője,
Fájdalomnak éles tôre
Járjon át a lelkemen,
Járjon át a lelkemen.

Hogy szívemben lángra kelne
Krisztusomnak szent szerelme.
Segíts néki tetszenem,
Segíts néki tetszenem!

... TöbbetSee Less

... TöbbetSee Less

Többet