Címlap

Szeretettel köszöntünk a Doroszlói Szentkút honlapján.

Ez a pár oldal arról akar beszámolni, hogy kilencszáz év távlatából mindez ideig ezen a helyen hogyan találkozik a menny a földel, és hogyan válik a megkövült ember Isten kegyelme által nyitottá az Isten-adta szépségre, az életre. Ez a hely mindig visszaadott az embernek valamit, amit elvesztett vagy eltékozolt… testi és lelki egészséget, békességet és nyugalmat.

„Nem csupán bajaikban, betegségeikben kérték és kérik a hívők Isten segítségét és a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását, hanem tiszta lélekkel akarunk Isten elé járulni, bűneikből megtérve életüket is meg akarjuk jobbítani. Szép kifejezés a keresztény zarándokhelyekre a kegyhely szó, hiszen a hittel ide járuló ember kegyelmeket kap az Istentől. Kegyelmeket a szentségekben, a szentgyónásban és a szentáldozásban, ha hozzájuk járul, a megtérés, az Istenbe vetett bizalom kegyelmét, de nagyon sokszor különleges, váratlan, Isten gondoskodását és a Szent Szűz anyai pártfogását kifejező megoldásokat is életének nagy problémáira és bajaira.” (Erdő Péter Bíboros)

Éppen ezért, ma arra van az embernek leginkább szüksége, akit ez a megszentelt hely nyújt: az Istenre.

Ettől a sokszor, hiányától  égető vágytól vezettetve indultak el  milliók és milliók azon a zarándokúton, ami a fizikailag az otthontól a Doroszlói Szentkútig vezetett, de lelkileg mégis többről van szó, eljutni a földről az ég peremére, ahol  a zarándok megpihen és a célba éréshez elegendő erőt gyűjt mennyei édesanyánk, Boldogasszonyunk folyton kegyelmeket osztó szeretete által.

„Mert hogyan is újul meg lelkében az egyes zarándokló ember? Először is kitűzi a célt, elszánja magát és elindul. Bizalom és remény vezeti, hogy a szentélyhez érkezve könyörgései meghallgatásra találnak, gondjaiban, betegségében, nyomorúságában segítséget kap Istentől. Vállalja a zarándokút fáradalmait. Biztosan érzi, hogy a maga erejéből, pusztán emberi eszközökkel nem tudja minden baját megoldani, ezért könyörög Isten irgalmáért, ezért kéri a Szent Szűz anyai közbenjárását. Mert a zarándoklat nem fejeződik be a kegytemplomban, hanem maga az élet a folytatása. Az Isten akaratát bizalommal elfogadó ember kérése sokszor különleges, nem várt, megrendítő módon meghallgatásra talál.”

Facebookon

Doroszló - Szentkút

A falutól délre eső Szentkút azonos azzal a hellyel, amelyet a középkorban Bajkút néven emlegettek. Múltjáról igen keveset tudunk, annyit viszont igen, 1173-1183 között III. Béla király neje, Margit, itt monostort alapította. Ezen monostor lakói premontrei szerzetesek voltak. Nagy Lajos király, 1382-ben a Bajkutat, egyéb más birtokokkal együtt a budai klariszsza apácáknak ajándékozott. A falu a török időkben 1526 ut elpusztult, de kútja megmaradt. A település mindenképpen a birtokbavétel után az apácák tulajdonát képezte hosszabb időn át, bizonyára a török pusztításokig, amikor e tájon is igen megfogyatkozott a nép, bár akadnak feljegyzések a török időkre vonatkozóan is a kegyhely létezésével kapcsolatban. “A török uralom után a régi kegyhely ismét a hívek nagyobb áhítatának tárgya lett s most már nem Bajkút-nak, hanem Szentkút-nak nevezték és ma is igen sokan így nevezik. 1610-ben a Bájkot, még mindig az óbudai apácák birtoka . A korabel feljegyzések így írnak róla: “Neve (Bájkot) még ma is fennáll a Doroszló falu határában a Mosztonga vize mellett levő Bajkút nevű kutacskában, amelyhez a hívő lelkek, kivált vakok, bénák…mint kegyhelyhez zarándokolnak s mindennemű testi bajoktól gyógyulást remélnek.” A későbbi kiadványokban is folyamatosan említik a kút létezését. A Bajkút c. 1929-ben kiadott nyomtatványban ezt olvashatjuk: “Doroszló régi búcsújáróhely. Az egyházmegye hely- és névtára feljegyzése szerint a szentkúti kápolna több mint 100 éves. A búcsújáróhelyről van feljegyzés már a XVI. sz.-ból. Körmendy István doroszlói plébános így írja le a Szentkút történetét: A Kalocsa érseki főegyházmegyében, Bács-Bodrogh s a magyar királyi kincstárhoz tartozó Doroszlón, a község határában, a község mellett a Mosztonga vize mellett, emlékezetet meghaladó idő óta létezik egy kutacska, melyet Bajkútnak neveznek. Továbbá: Úgy Bajkút mint Doroszló a török terjeszkedése ideje alatt (1526-1604) teljesen elpusztult, csak a csodás erejű kútja maradt meg, amely a török uralom alatt is Mária tisztelőinek búcsújáró helye volt. A török uralom után fokozottabb tisztelettel veszik körül a környékbeli hívek a Bajkutat, melyet Szentkútnak hívnak. Amikor 1752-ben Rédl kamarai adminisztrátor április 5-én szerződést írt alá a török pusztítás utáni Doroszló puszta újratelepítéséről, Dormán Pál, aki a szervezést vállalta, a megérkező új honfoglalókkal először a szentkúti emberért küldött, aki az érkezőket a lápos Mosztonga partján, mint a Bajkút szolgája, név szerint Gergelyfy Erazmus, vézna, csuhás, koldúsbarát fogadta. Kenyere és sója sem lévén, békét és vigaszt hirdető testvéri szót kínálhatott csak fel az érkezőknek. 1753-ban ő fektette le az anyakönyveket és látta el híveinek lelki gondozását. Mind a felsorolt tények, mind pedig a Bajkút c. nyomtatványban megjelölt 1532. évi okmányra való utalás igazolja a Bajkút folyamatos létezését a török időkben és azután is, amikor már Szentkút néven említik. Az újkori Szentkútjánál történt csodás gyógyulások első adata 1792-ből származik. Ekkor egy Záblóczki János nevű lakos nyerte vissza elvesztett szemevilágát azáltal. A csodás gyógyulás híre futótűzként terjedt el a Duna–Tisza közén és a környező területeken. Egyre többen keltek útra, hogy gyógyulást nyerjenek a csodás hírű forrásnál. Csodákban nem is volt hiány, különösen az első időkben. Az első feljegyzett csodás gyógyulás után néhány évvel 1796 táján Tordy Ferenc élő kincstári erdőhivatal erdőmestere építtetett fogadalmát betartva kis fakápolnát a szentkúti fonás fölé. z azonban nem teljes, mert 1822-től 1907-ig csak az anyagiakra vonatkozó bejegyzések szerepelnek. A gyógyulásoknak a tényét jelzi az is, hogy az 1859-ben leégett templomban elhamvadt mankókból annyi volt, hogy egy szekeret lehetett volna velük megrakni. Kétszáznál többre rúg azoknak az ezüstből vert szemeknek, szíveknek, kezeknek, lábaknak, kereszteknek és drágagyöngyöknek a száma, amelyeket a betegek hálájuk jeléül a kegyhelynek ajándékoztak. A lelki, de olykor a testi gyógyulások napjainkban sem rimtka. A Historia Domus St Fontis-ban 2003-ban feljegyzett történte szerint egy Boszni-Hercegovina-i hívő levélben értesítette ft. György János esperes plébános urat, hogy miután megmosta lábait a kút vízében elmúltak évek óta tartó köszvénye. 2005-ben egy újvédéki asszony nyerte vissza egészségét, miután ájtatos lélekkel felajánlotta betegségét és közelgő műtétét. Az asszony hazatérte után az orvosok a kitűzött műtétet már nem tartottak indokoltnak. …. A török idő utáni első kápolnát 1796-ban építik (leégett). A második szentkúti kápolnát, amely szintén fából készült, 1808–1809 táján építették a kút, illetve a kút fölött álló első kis kápolna közelében, északkeleti irányban. A harmadik kápolnát, amely már kis templomnak is beillett, 1823 és 1825 között már téglából építtették, fa mennyezettel és fatoronnyal. Viszonylag távol állt a Szentkúttól. A mai szentkúti templom elődjének, illetve egy részletének tekinthető. A negyedik szentkúti kápolna, amely azonos a mai szentkúti kis templommal, a harmadik átépítése, megnagyobbítása révén keletkezett 1874–75-ben. A templom építése kapcsán a plébános végig kitartott az érsekség által ellenzett a kéttornyú templomváltozat megépítése mellett. Hangoztatta, hogy a hívek igénylik a két tornyot, mivel a legtöbb kegytemplom kéttornyú, ezért a Szentkút sem adhatja alább. 1909-ben újabb fontos építkezések történtek a Szentkút környékén. Ekkor készült el a csodatévő forrás máig létező díszes kútszerkezete és mosakodómedencéje. 1967-ben Fritz Ferenc plébánossága idején a szentkúti templomot egyházmegyei adakozásból kívül-belül megújították. 1974-ben szabadtéri miséző oltár és keresztút épült a templom mögött. Világegyházi vonatkozása XVI. Gergely pápa 1835-ben örök időkre engedélyezte a Kisasszony-napi és a pünkösdi búcsúkat. A többi búcsút X. Pius pápa 1910-ben hagyta jóvá. A doroszlai kegyhely búcsúnapjainak számát és időpontját általánosságban nehéz meghatározni, mivel többször változtak. Egy század eleji ihletésű, de 1922-ben kiadott nyomtatványokban az alábbi napokat jelölte meg búcsúnap gyanánt: áldozócsütörtök, pünkösd három napja, Szentháromság vasárnapja, Nagyboldogasszony, Kisasszony, Sarlós Boldogasszony, Szűz Mária nevenapja, valamint húsvéttól Szűz Mária nevenapjáig minden újholdvasárnap.(1*) Nem egyszerűbb a kép, ha a plébániai iratokat fogjuk vallatóra. Pünkösd, áldozócsütörtök, Kisasszony-nap szerepel a legtöbb kimutatásban, de a többi nap változik. Vagy van, vagy nincs. A bonyodalmakat fokozza, hogy az 1910. évi pápai bullába adminisztratív hiba csúszott. A kalocsai érsekség által kért négy búcsúnap helyett a pápai kancellárián nyolc napot fogalmaztak a kiadott bulla szövegébe.(2*) A “doroszlai”plébános 1974-ben kiadott „Búcsús könyv”-e négy doroszlai szentbúcsúról tud: áldozócsütörtökről, Pünkösd három napjáról, Kisasszony-napjáról (szeptember 8.), Mária nevenapjáról (szeptember 12.).(3*) A népi emlékezet némiképp ettől is eltér. Kihagyja a búcsúnapok sorából Mária nevenapját, és helyette Nagyboldogasszonyt szerepelteti.(4*) A Kárpát-medence kegyhelyeinek egyik jellegzetessége, hogy gondozásukban nagy szerepet kaptak a szerzetesek. A legnevezetesebb búcsújáróhelyek szerzetesek kezén voltak. Szentkútja azonban a török utáni időben már nem került szerzetesi kezelésbe, mindig a plébánia felügyelete és gondozása alá tartozott. 1942-ben a Bácska visszacsatolása után felmerült, hogy a kegyhely az Isteni Ige Társulata missziós rend doroszlói letelepítésével szerzetesi gondozás alá kerüljön. Hosszú huzavona után 1943. november 16-án a missziós társulat kiskunfélegyházi képviselője közölte a kalocsai érsekséggel, hogy egyelőre nem kívánja átvenni a kegyhelyet. 1967-ben Msgr. Zvekanovic Mátyás pöspök Egyházmegyei kegyhellyé nevezte ki a szentkutat.
Doroszló - Szentkút
Doroszló - Szentkút
Fiataljaink figyelmébe: Vasárnap - Ifjúsági találkozó
Doroszló - Szentkúton
Doroszló - Szentkút
Doroszló - Szentkút
Egyházmegyei zenetábor Doroszló Szentkúton.
https://youtu.be/kuwhnxch414
Doroszló - Szentkút
Kommentár nélkül - 2019.08.22.
- Zenetábor Doroszlón.
youtube.com
Doroszló - Szentkút
Doroszló - Szentkút
MIT LÁTTAK SZŰZ MÁRIÁBAN A RÉGI IDŐK KATOLIKUSAI ÉS MIT A MAIAK?

Mária könnye, Mária tövis, Mária rózsája, Mária cipellője, Mária virága, máriafű, Mária tenyere, Márialevél, Mária ágyszalmája, Máriavirág, Boldogasszony papucsa: hogy csak néhány virágot említsek, amelyek Szűz Mária nevét viselik. Azért nevezték el ezeket a virágokat eleink Szűz Máriáról, mert ezek között a virágok között éltek, jártak-keltek, és hogy hogy nem, de Ő jutott róluk az eszükbe.

Nekünk talán az autónkat, mobilunkat, szemüvegünket kéne elnevezni Szűz Máriáról. Persze, csak akkor, ha van autónk, mobilunk, szemüvegünk. És csak akkor, ha éppen ezekről eszünkbe jut a Szűzanya.

Merthogy ez a titok nyitja. Meglátom-e a szépet és vajon eszembe jut-e róla az, akit szeretek? Elgondolkodtató. Mert persze, hogy szeretem az Istent, persze, hogy eszembe jut Ő sok mindenről, imádkozom is, hálát adok esténként, na de a Szűzanya? Ő hol van ebben?

A régi ember számára Isten az Egészen Más volt, akitől függ a létünk, de akit azért csak úgy megszólítani, elmondani Neki a gondolatainkat, nem igazán ment. Ezért fordult a szentekhez a középkorban, és Szűz Máriához különösen nagy bizalommal az újkorban, mert a szentek és különösképpen Szűz Mária, mégiscsak jobban érti a mi közvetlen élethelyzetünket.

Bla-bla… nekem már erre nincs szükségem, mondhatnák sokan közülünk. Mi bátrak vagyunk, elmondjuk Jézusnak, amit akarunk, és kész. Jó, de akkor miért nem megyek el egyedül koncertre? Miért nem megyek buliba, csak akkor, ha tudom, hogy lesznek ott ismerősök is? Úgy tűnik, hogy még ha felvágott is a nyelvem, azért nagyon is szükségem van közvetítőkre, barátokra és barátnőkre, ahhoz, hogy élményeket éljek át. Talán csak az a különbség köztem és a korábban élt keresztények között, hogy én nem hívom meg Jézust a saját életembe, a koncertre, a buliba, moziba vagy vacsorára. És még ha ezt el is képzelem, hogy ledöbbennék, ha Jézus azt mondaná, „Bocsi, nem baj, ha jön velem anyám, meg az apostolaim?”, mint a kánai menyegzőre? A régi embernek ez természetes volt. Kitett egy szentképet, és vele volt, akit a kép ábrázolt: Jézus, Mária, a szentek mindenben, amit csinált.

Ma, amikor folyamatosan küldözgetjük a szelfiket egymásnak a média-megosztókon, vajon felvesszük-e Jézust és Szűz Máriát az ismerősök közé? Adunk esélyt, hogy lájkolják a fotómat? Ja, bocs, tényleg, ők más platformon elérhetők. Na és? Azon is megpróbálhatnám, nem?

Ha elkezdeném megosztani a zsizsgésemet Szűz Máriával, azt hiszem, lenne pár találó kérdése, megjegyzése. És minél többet találkoznánk így – mintegy a „hivatalos” imaidőn kívül – annál több mindenről Ő jutna eszembe, a szavai, a vidámsága, mint ahogy a régi idők katolikusainak eszébe jutott. És akkor lehet, hogy a szemüvegemet Boldogasszony szemüvegének, az autónkat Mária taxinak, a mobilomat Mária-ablaknak hívnám, csak úgy, mert megláttam benne valami szépet, és eszembe jutott róla az, akit szeretek.

Rosner Zsolt magyarszéki plébános
Doroszló - Szentkút
Doroszló - Szentkút
Mária-lányok a mátraverebélyi szentkúton. Szép példája a népi vallásosságnak és a fiatalok hitre és hagyományaink szeretetére való nevelésének.
Doroszló - Szentkút
Doroszló - Szentkút
A Mária-lány hagyományunk összefoglalója