Erdő Péter bíboros-primás, Esztergom- Budapesti érsek prédikációja

Elhangzott Doroszlón, a 2012. szeptember 8-án tartott szentmisén.

(Mt 1,18-23)

Excellenciás és Főtisztelendő Püspök Úr!
Kedves Paptestvérek!
Krisztusban Kedves Testvérek!

Örömmel jöttünk el ma a doroszlói Szűzanyához, aki a Keresztények Segítsége. Köszönöm Pénzes János püspök úr meghívását erre az ősi kegyhelyre, ahol évről évre találkozik a Vajdaságban élő keresztény magyarság. Csodás gyógyulások és imameghallgatások kísérik ennek a szent helynek az életét. Isten hűséges szeretetének és a Boldogságos Szűz Mária anyai pártfogásának tulajdonítjuk azt is, hogy mindmáig létezik a magyarság a Kárpát-medencében, és itt, a Vajdaságban is.

A mai napon Szűz Mária születését ünnepeljük. Világra jön, aki az áteredő bűn nélkül fogantatott, akinek a kegyelmi állapotát Isten – Krisztus érdemére tekintettel – mintegy megelőlegezte. Megelőlegezte? Hogyan is áll a dolog az idővel az üdvösség történetében? Ha történetről beszélünk, szükségképpen időben mozgunk. Ha üdvösségről, ezzel már az örökkévalóságot idézzük. Újra és újra beleütközünk az előbb és később, az „isteni eleve elrendelés és mindentudás”, az örök Isten és az időben élő ember közti kapcsolat misztériumába.

Kisboldogasszony ünnepén magyar Egyházunk ősidők óta felteszi magának a Mária-tisztelet alapvető kérdését. A felvilágosodás korában katolikus körökben is akadtak olyanok, akik szégyellni kezdték a Mária-tisztelet külső megnyilvánulásait. Ezért hangsúlyozta az 1700-as évek végén a kiváló pálos hitszónok, Alexovics Bazil, hogy Máriát tisztelni katolikus ember számára nem közömbös dolog, hanem hitünk lényegéből fakad és kötelező. Ebből pedig az a kérdés adódik, hogy miképpen kell Máriát tisztelni. „Némelyek azt ítélik – mondja –, hogy elég Máriát csupán csak külső tisztelettel illetni. Ezek küldenek ugyan naponként bizonyos imádságokat Máriához, böjtölnek tiszteletére, látogatják képeit, oltárait (…), de arról, hogy Mária nyomdokiban járjanak, Mária erkölcseit kövessék, Mária életét magok életével kiábrázolják, éppen nem gondolkodnak. (…) Mások, főképpen akik mostanság bölcseknek, tanultaknak, az ájtatosság dolgában illuminátusoknak, felderült eszűeknek tartják magokat, azt pattogják, hogy Máriához csak belső tiszteletet kell mutatni”, becsülni kell őt, szeretni kell őt, követni kell az ő erkölcseit, utánozni kell jámbor életét. Egyébiránt hozzá imádkozni, tiszteletére böjtölni, képeit, oltárait áhítatosan látogatni hiábavaló és szükségtelen.

Nem így tiszteljük azt a felséges kisasszonyt, akinek ma születésnapját ünnepeljük, és akitől Jézus, Krisztus született a világra. A Szűzanyát teljesen kell tisztelni, azaz mind belső, mind külső tisztelettel.

Ebből pedig az következik – folytatja a híres pálos szerzetes –, hogy ha Mária nekünk édesanyánk, mi pedig gyermekei vagyunk, akkor azzal tartozunk neki, amivel a gyermekek test szerinti édesanyjuknak tartoznak. Mit jelent ez? „Talán csak azt, hogy anyánkat szeressük, és szív szerint hozzá hajoljunk? Talán csak azt, hogy anyánkat meg ne bántsuk, és haragra ne indítsuk? Talán csak azt, hogy anyánkat meg ne vessük, és csúfsággal ne illessük? Távol legyen. A szereteten, a szívbeli hajlandóságon, a becsülésen kívül azt is kívánja Isten tőlünk, hogy a tisztelet külső jeleit” mutassuk Édesanyánk iránt . Ha egy gyermek szeretné ugyan az édesanyját, nagyra becsülné, bosszúságot nem okozna neki, de külsőleg soha semmilyen tiszteletet nem tanúsítana iránta, mit gondolnánk az ilyen gyermekről? Tegyük fel a kérdést a mai édesanyáknak: mondják meg igaz lelkiismeretükre, megelégednének-e olyan gyerekkel, aki más emberek előtt szégyellné őket, soha nem köszöntené őket, otthonukban soha meg nem látogatná őket, nem jönne el névnapjukon, születésnapjukon sem, hogy felköszöntse őket? Pedig hányan vannak olyanok, akiket a zaklatott élet, a napi munka messzire sodor a szüleiktől és a nagyszüleiktől, akik úgy érzik, hogy tisztelik, szeretik az édesanyjukat, de a valóságban alig látogatják őt. Sokszor nem is tudják, beteg-e vagy egészséges. Gyakran úgy érzik, idősotthonba kell adniuk a szüleiket, mert ők nem képesek a sok munka mellett gondoskodni róla. Sokszor talán – ami az időt és a fáradságot illeti –, igazuk is van az ilyen gyerekeknek. Látszólag gazdagabb a modern élet a réginél, mert több gépet, több elektronikus eszközt vehetünk, gyakrabban lehet, gyakrabban kell cserélni ruháinkat vagy bútorainkat. De talán szegényebb, nyomorúságosabb is a mai életünk a hajdaninál, ha tényleg nem jut időnk, energiánk, lehetőségünk arra, hogy a saját szüleinket tettekben is szeressük.

Ahogyan édesanyánkat felköszöntjük születésnapján, úgy köszöntsük fel a mai ünnepen a Szűzanyát is. Vállaljuk az iránta való tisztelet külső jeleit, kérjük segítségét és köszönjük meg közbenjárását. Meg fogjuk tapasztalni ma is gondoskodó szeretetét egyéni életünkben, családunkban, közösségünk, népünk és hazánk életében.

Idén októbertől az egész katolikus Világegyház a Hit Évét ünnepli. Ötven éve kezdődött a II. Vatikáni Zsinat. Húsz éve adta ki Boldog II. János Pál pápa a Katolikus Egyház Katekizmusát. Az imént arról szóltunk, hogy Mária-tiszteletünknek öntudatosnak, cselekvőnek, bátornak kell lennie. Ez érvényes egész hitünkre és vallási életünkre is. Ha szétszórtságunkban úgy érezzük, hogy nem jut időnk még a szüleinkre sem, gyakran azt is halljuk, hogy nincs ideje az embernek arra, ahogy megismerje és átgondolja a hitét. Pedig ez igen nagy baj lenne, mert a téves és igaztalan hírek mai forgatagában mindenben elbizonytalanodva egyszer csak azt vesszük észre, hogy elmúlt az életünk, de még mindig nem tudjuk, hogy miért is éltünk. Istennek és önmagunknak tartozunk azzal, hogy lelkiismeretesen megismerjük a katolikus hit alapjait, a Katolikus Egyház Katekizmusát, vagy legalább annak rövid összefoglalását. Gondoljuk át, valljuk őszinte meggyőződéssel hitünket. Örömmel vegyük észre, hogy maga Isten válaszol nekünk életünk és a világ nagy kérdéseire. A Krisztusba vetett hit értelmet, értéket, világosságot ad az életünknek.

Az evangélium szerint Szűz Mária igent mond az angyal szavára. Szent József is elfogadja Isten tervét, és feleségül veszi Máriát. Ekkor jön létre a Szent Család. Két ember engedelmessége folytán alakul meg az a közösség, amely otthont ad a megtestesült, második isteni személynek. Tehát az emberi közösségnek az Isten akarata iránti elkötelezettségünk az igazi alapja. Akkor tudunk mi Szűz Mária és Szent József, sőt az egész Szent Család mintájára igazi szeretetközösséggé válni, ha mindegyikünk külön-külön elfogadja az Isten tervét, ami az ő saját életéről szól. Ha vállaljuk az állapotbeli kötelességeinket, a helyzetből adódó feladatokat, ha megragadjuk a tevékeny szeretet lehetőségeit, amelyek megjelennek az életünkben. Így tudunk a közös isteni akaratban együttműködve egyetlen nagy családdá válni. Ehhez adja meg nekünk Isten a tisztánlátást, a szeretet melegét Üdvözítőnk Édesanyjának, Szűz Máriának közbenjárására!

Boldogságos Szűz Mária, Keresztények Segítsége, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk! Ámen.

A szentkúti búcsú




Évente akár tízezer zarándok is megfordul a doroszlói Szentkúton, a Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhelyen. A legnagyobb vajdasági zarándokünnep a doroszlói Szentkúton szeptember 7-e és 8-a, Kisboldogasszony napja, illetve annak előestéje. Közel hétezren személyautókkal, autóbuszokkal, kerékpárral vagy gyalogosan érkeztek a szent helyre.

Szentmiséket celebrálnak ilyenkor a hívőknek magyar, horvát, szlovák és német nyelven. A zarándokok részt vesznek a virrasztó zsolozsmán, népi áhítatosságon, a gyertyás körmeneten, rózsafüzér-imádságon. Több százan a szabad ég alatt töltik az éjszakát. A doroszlói templombúcsú alkalmával gyónási lehetőség is van: több mint ötven főtisztelendő atya hallgatja meg az ide érkezőket, ülve, állva, udvaron vagy éppen a gyóntatószékekben, amelyeknek száma általában kevésnek bizonyul.

Az egész Vajdaság területéről érkeznek ide zarándokok, hogy imádkozzanak és hogy megmosakodjanak a csodakút vizében, amelynek gyógyító erejében sokan hisznek. Rengetegen palackokban haza is visznek a forrásvízből, hogy az otthoniaknak is jusson. 

Szombaton S.Em.R. Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek celebrálta az ünnepi szentmisét, amelyen a tartományi kormány, képviseletében Pásztor István elnök is jelen volt, valamint a zombori önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői is, a környékbeli és magyarországi testvértelepülések tanácselnökei, polgármesterei, a Szent György Lovagrend nyugat-európai és délvidéki vezetői. A Kisboldogasszony-nap keretében zajlott a Hordozható Mária-szobrok Találkozója is, ezen több magyarországi csoport is részt vett.

Ft. Verebélyi Árpád plébánossal, az egyházmegyei kegyhely igazgatójával az élen a település lakossága, az egyházközség tagjai, akár valamelyik civil szervezet aktivistájaként és/vagymagánemberként mind azon fáradoztak ezekben a napokban, hogy befogadó, elmélyülésre alkalmas, csendeskörnyezetet biztosítsanak a zarándokok számára. A doroszlói búcsú az ide látogatóknak megbékélést, megnyugvást és feltöltődést jelent. Mondták többen is, azok is, akik először jártak itt meg azok is, akik visszajáróknak számítanak.

Lennert Tímea

Boldogságos Szűz Mária, keresztények segítsége…


Boldogságos Szűz Mária, keresztények segítsége,magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk

A doroszlói Szűz Mária kegyhelyen szeptember 7.-én és 8.-án
emlékeztek meg Szűz Mária, mennyei édesanyánk születése napjáról. A 8-9
ezer hivő nevében is dr. Pénzes János megyéspüspök köszöntötte az
ünnepi szentmisét bemutató S. Em. R. DDR Erdő Péter bíboros prímás
esztergom-budapesti érseket.

„Az Ön látogatásában hatékonyabban látjuk
Nagyasszonyunk pártfogását. Jelenlétével, tanitásával mélyitje bennünk a
katolikus hitet, a megmaradásunk zálogát” – hangsúlyozta dr. Pénzes
János.

Megköszönve a meghívást megerősitette azt a gondolatot, hogy valóban
együtt ünnepeljünk, együtt ajánljuk önmagunkat és egész életünket a
boldogságos Szűz Máriának, Kisasszonyunknak a keresztények segítségének,
Magyarország Nagyasszonyának oltalmába… – A mai napon Mária születése
napját ünnepeljük, amit nem csak külső, hanem teljes belső tisztelettel
kell megtennünk… A Krisztusba vetett hit érzéket, értéket világosságot
ad az életünknek. A akkor tudunk mi is a Szűz Mária és Szt. József, sőt
az egész szent-család mintájára igazi szeretet-közösséggé válni , ha
mindegyikünk külön-külön elfogadja Isten tervét, ami az Ő saját életéről
szól. .. Ha vállaljuk az általateltbeli kötelezettséget, a helyzetből
való feladatokat, ha megragadjuk a tevékeny szeretet lehetőségét,
amelyek megjelennek az életünkben. Így tudunk a közös isteni akaratban
együttműködve egyetlen családdá válni. Ehhez adja meg nekünk Isten a
tisztán látást, a szeretet melegét üdvözítőnk édesanyjának Szűz Máriának
közbenjárására. Boldogságos Sz.Mária, Keresztények segitsége, Magyarok
Nagyasszona könyörögj érettünk. – mondotta többek között az érsek úr,
majd a szentmise után megáldotta a kegytárgyakat, és a felújitott Szűz
Mária szobrot.

  A helybeliek nevében Ft. Verebélyi Árpád plébános, a kegyhely őre
külön  köszöntötte az érsek urat, továbbá dr. Pénzes János
megyéspüspököt, a papság sokaságát, a világi vezetőség képviselőit,
többek között Pásztor Istvánt, a Vajdasági Parlament elnökét, Kern
Imrét, a Nagy beruházási alap alelnökét,  továbbá a helybeli Pelt Ilona
parlamenti képviselőt, akivel közösen „álmodták” meg a kegyhely
felújítását,  Gellér Magdolnát, a Helyi Közösség Tanácsának elnökét, s
nem utolsó sorban a sok-sok helybeli önkéntesnek, akik hozzájárultak az
ünnep szervezéséhez.

Dautbegovics Zoltán

A Mária Rádió imacsoportjainak találkozója

Doroszló: A Mária Rádió imacsoportjainak találkozója

A Mária Rádió imacsoportjai immár hagyományosan találkoztak az idén is a doroszlói búcsú idején. Szeptember 7-én, a Kisboldogasszony ünnep előtt, amikor a zarándokcsoportok már érkeznek a Doroszlói kegyhelyre, ismét szép számban jöttek össze a Mária Rádió imacsoportjainak tagjai. Sajnos nem tudtak mindannyian idejében megérkezni, mert a plébániákról a buszok sok helyen később indultak, de így is felemelő hangulatú találkozó volt. Ft. Palatinus István atya, a Mária Rádió igazgatója köszöntötte az imacsoportokat és rövid elmélkedést tartott a Rózsafüzér fontosságáról, majd Petri Erika műsorszerkesztő szólaltatta meg az egyes csoportok tagjait. A közösen elmondott rózsafüzér ima után Kovács Csaba promóciós menedzser köszönte meg az imádkozóknak a segítséget, mert ezek az imacsoportok az ima és adományaik által is előremozdítják a Mária Rádió misszióját itt a Vajdaságban. Több csoport tagjai csak később érkeztek, illetve másnap az ünnepi misére, de a személyes találkozás öröme jelen volt a doroszlói búcsú mindkét napján, hiszen a Mária Rádió sátora körül is sokan összegyűltek. A búcsút élőben közvetítette a Délvidéki Mária Rádió, az ünnepi nagymisét pedig átvette a magyarországi Mária Rádió is. 
Az idei búcsú fővendége, dr. Erdő Péter, bíboros – prímás, esztergomi-budapesti érsek is méltatta a Mária Rádió munkáját a következő szavakkal: „…Tudom, hogy ezt a rádiót nagyon sokan hallgatják, és sokan éppen azért hallgatják, mert itt a Szűz Mária tiszteletnek is egy nyilvános – egy hallható – formájával találkoznak. Találkoznak azzal a katolikus hittel amelyik nem szégyelli a Mária tiszteletet. Amelyik nem szégyelli, hogy a rádióban imádkoznak. És ez kell!”
A doroszlói Mária kegyhely a Délvidéki Magyarság legnagyobb búcsújáróhelye. Az egész Vajdaságból érkeznek ide zarándokok erre az ünnepre, az idén pedig szép számban voltak jelen a hordozható Mária szobrok és az ezeket hordozó Mária lányok is. 
Kovács Csaba

(Forrás:VajdaságMa)

Mária-ünnep Doroszlón



Lelki felüdülés reményében évente csaknem tízezer zarándok érkezik a Délvidék Csíksomlyójának is nevezett Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely Kisboldogasszony-napi zarándoklatára.

A kétnapos program a magyar, német, szlovák, és horvát szentmisékkel az alábbiak szerint alakul:
Pénteken, szeptember 7-én: 14 és 16 óra között ft. mr. Paskó Csaba fogadja az érkező zarándokokat. Ugyanebben az időpontban tartják a Mária Rádió imacsoportjainak találkozóját.
16 órakor bűnbánati liturgia, majd gyónási alkalom tt. Fuderer László vezetésével. 18 órakor Esti dicséret (Vesperás) – ft. Szécsényi Tamás újmisés vezeti. 19 órakor előesti szentmise, utána a járművek megáldása. Vezeti: msgr. ddr. Roaky Zoltán c. prépost.
Ezzel egyidejűleg ruszin nyelvű görög katolikus szentmise. 20 órakor gyertyás körmenet, örvendetes rózsafüzér – P. Kovács Gellért oPræm vezetésével, ugyanakkor horvát nyelvű szentmise. 22 órakor Szentségimádás – ft. Koncz Tibor vezetésével. 23.30 órakor virrasztó zsolozsma (Matutinum), vezeti: ft. Kara Nándor. Egyidejűleg népi ájtatosság a kegytemplomban, vezeti: ft. Baráth Gábor. Éjfélkor kezdődik a világosság rózsafüzér ft. Erhard Róbert vezetésével, és fél egykor filmvetítés a kegytemplomban.
Szombaton, szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepe: 5 órakor fájdalmas rózsafüzér, ft. Vajda Károly vezetésével. 6 órakor Keresztúti ájtatosság, vezeti: ft. Tojzán László újmisés. 7 órakor reggeli dicséret (Laudes), vezeti: ft. Utcai Róbert. 7.45 órakor Dicsőséges rózsafüzér, vezeti: msgr. Nagy József püspöki helynök. 

8 órakor szlovák, 8.30 órakor horvát nyelvű szentmise. Az utóbbit msgr. dr. Pénzes János megyés püspök celebrálja, szentbeszédet mond P. Gerhard Kovács oPræm. 9 órakor HH. Balázs Czuczor német nyelvű misét tart.

10 órakor Ünnepi püspöki nagymise, vezeti S. Em. R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
A szentkúti búcsú alkalom a Bácskai Hordozható Máriák Találkozójára. Beköszönés az ünnepi püspöki szentmise előtt, majd részvétel a szentmisén és az ünnepi felvonuláson. A szentkúti búcsú zenei szolgálatát a magyarkanizsai Angelus kórus végzi majd.
A szervezők tisztelettel meghívják és várják a híveket!

Lennert Tímea