Szeretettel köszöntünk a Doroszlói Szentkút honlapján.
Ez a pár oldal arról akar beszámolni, hogy kilencszáz év távlatából mindez ideig ezen a helyen hogyan találkozik a menny a földel, és hogyan válik a megkövült ember Isten kegyelme által nyitottá az Isten-adta szépségre, az életre. Ez a hely mindig visszaadott az embernek valamit, amit elvesztett vagy eltékozolt… testi és lelki egészséget, békességet és nyugalmat.
„Nem csupán bajaikban, betegségeikben kérték és kérik a hívők Isten segítségét és a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását, hanem tiszta lélekkel akarunk Isten elé járulni, bűneikből megtérve életüket is meg akarjuk jobbítani. Szép kifejezés a keresztény zarándokhelyekre a kegyhely szó, hiszen a hittel ide járuló ember kegyelmeket kap az Istentől. Kegyelmeket a szentségekben, a szentgyónásban és a szentáldozásban, ha hozzájuk járul, a megtérés, az Istenbe vetett bizalom kegyelmét, de nagyon sokszor különleges, váratlan, Isten gondoskodását és a Szent Szűz anyai pártfogását kifejező megoldásokat is életének nagy problémáira és bajaira.” (Erdő Péter Bíboros)
Éppen ezért, ma arra van az embernek leginkább szüksége, akit ez a megszentelt hely nyújt: az Istenre.
Ettől a sokszor, hiányától égető vágytól vezettetve indultak el milliók és milliók azon a zarándokúton, ami a fizikailag az otthontól a Doroszlói Szentkútig vezetett, de lelkileg mégis többről van szó, eljutni a földről az ég peremére, ahol a zarándok megpihen és a célba éréshez elegendő erőt gyűjt mennyei édesanyánk, Boldogasszonyunk folyton kegyelmeket osztó szeretete által.
„Mert hogyan is újul meg lelkében az egyes zarándokló ember? Először is kitűzi a célt, elszánja magát és elindul. Bizalom és remény vezeti, hogy a szentélyhez érkezve könyörgései meghallgatásra találnak, gondjaiban, betegségében, nyomorúságában segítséget kap Istentől. Vállalja a zarándokút fáradalmait. Biztosan érzi, hogy a maga erejéből, pusztán emberi eszközökkel nem tudja minden baját megoldani, ezért könyörög Isten irgalmáért, ezért kéri a Szent Szűz anyai közbenjárását. Mert a zarándoklat nem fejeződik be a kegytemplomban, hanem maga az élet a folytatása. Az Isten akaratát bizalommal elfogadó ember kérése sokszor különleges, nem várt, megrendítő módon meghallgatásra talál.”
Legutóbbi bejegyzések
Facebookon
Doroszló - Szentkút
A loretói litánia története
Május a Szűzanya hónapja, akit estéről estére litániákkal köszöntenek a hívek a katolikus templomokban. A „litánia” kifejezés a görög „litaneuo” – könyörgök szóból származik. Az V. században jelentette azt a könyörgő imádságot, amellyel különféle szándékokért imádkoztak. A VII. században kialakult már a ma is ismert formája: a szándék – hívek válasza.
A loretói litánia a mai formájában a XVI. században tűnik fel először, de már a XII. századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert „loretói litánia” a Loreto városának bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol l575-től (mások szerint már 1400-tól) minden szombaton elénekelték a Boldogságos Szüzet köszöntve. Amikor Canisius Szent Péter 1558-ban Loretóban járt és meghallotta ennek éneklését, átvette imakönyvébe és terjesztette. VII. Orbán pápa l691-ben kiadott dekrétumában megtiltotta a különböző templomokban készült Mária-litániákat, és egyetemes használatra a „loretói litániát” rendelte el. XII. Leó pápa ezt 1886- ban megújította. A pápák azóta is mindig hangsúlyozták a litánia közös és egyéni imádkozásának jelentőségét, így XII. Piusz, VI. Pál és II. János Pál pápák is. 2002-ben jelent meg az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció „Népi ájtatosságokról” szóló dokumentuma, amely szintén jelentős ájtatosságnak tünteti fel a Szűzanya köszöntésének e tiszteletre méltó módját.
A loretói litánia részei
A bevezető rész ráirányítja figyelmünket, hogy minden adományt Mennyei Atyánktól kapunk, és Jézus Krisztus volt az, aki feltárta nekünk a Szentháromság titkát. Először a Szűzanyát három kiváltságában szólítjuk meg: Szentséges Szűz, Istennek Anyja, Szűzek szent Szűze. A következő csokorban azok a motívumok szerepelnek, melyekért őt tiszteljük: Krisztus anyja, Kegyelem anyja, Tisztaságos, Szeplőtelen, Sérelem nélkül való, Szűz virág, Szeretetre méltó, Csodálatos, Jótanács, Teremtőnk és Üdvözítőnk anyja.
Az ötödik részben Máriát mint szüzet különböző ékes jelzőkkel magasztalja. A hatodik részben a Szentírásból vett jelzőkkel ruházza fel, amely az Igazság tükre megszólítással kezdődik, és a Hajnali csillag köszöntő szóval fejeződik be.
A Szűzanya a Betegek gyógyítója, Bűnösök menedéke, Szomorúak vigasztalója és a Keresztények segítsége, tehát a mi küzdelmes életünk résztvevője, akihez mindig bizalommal fordulhatunk.
Amíg eddig a küszködők közbenjárójaként szólítottuk meg, most a megdicsőült világ királynőjeként köszöntjük. A befejező megszólítások az időközben kimondott hittételekben, pápai megnyilatkozásokban szereplő sajátos motívumokat említik bizalmunk kifejezéseként.
A litánia az Isten Bárányához fordul, és könyörgéssel fejezi be a Szűzanya köszöntését.
Természetes, hogy Máriát köszöntő imádságaink megszámlálhatatlan számban léteznek. Ezért a litániák után még különböző imádságokat szoktak hozzákapcsolni, amelyeket az egyházmegyei és a helyi gyakorlattal alakítottak ki.
Verbényi István 2003-ban,
az Új Emberben megjelent cikke alapján
Szűz Mária loretói házának legendája
A katolikus hagyomány szerint angyalok repítették 1291 táján Palesztinából Dalmáciába a Szentcsalád názáreti házát, majd Loretóba került, és ma bazilika áll fölötte. Mária házát Názáretben hosszú ideig egy földalatti kripta védte – hála Nagy Konstantin császárnak, aki 312-ben megépíttette az első bazilikát a szent hely fölé. Békés zarándokhely maradt a keresztes háborúk kezdetéig. Assisi Szent Ferenc Szentföldi útja során 1219-ben meglátogatta a házat. 1291-ben, a keresztények Szentföldről való kiűzetése után tartani kellett attól, hogy a házat a törökök lerombolják. Ekkor történt, 1291. májusában, hogy a ház feltűnt Tersattóban, Dalmáciában, feltehetőleg a Szentföldről menekülő keresztényeknek köszönhetően. Három évig maradt Dalmáciában, majd a tengeren Itáliába szállították. Először Recanati közelébe, majd néhány kilométerrel arrébb, mai helyére: Loretóba került. A ház eredete vita tárgya, bár méretei és építőanyaga alapján megegyezik a názáreti házakkal. Az évszázadok folyamán zarándokhellyé vált, ahol többek között Loyolai Szent Ignác, Néri Szent Fülöp, Kapisztrán Szent János is járt. Számos pápa csodás gyógyulását is a kegyhelynek tulajdonítják. 1669-ben a loretói litánia liturgikus használata elfogadottá vált, mely egyike az öt hivatalosan elfogadott litániának.
A búcsújáróhelynek nem az a lényege, valóban Názáretből származik-e a ház, hanem, mint Giovanni Tonucci érsek, loretói prelátus fogalmazott: a Szent Ház Krisztus megtestesülésére emlékezetet minket, Mária és az angyal közötti rövid, de mély párbeszédre, amely megváltoztatta a világ történelmét.