A Mennyei Édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária születése napja megünneplése alkalmából rendezett ünnep kör keretében, szeptember másodikán több száz Csantavérről, Topolyáról, Kishegyesről, Zentáról, Újvidékről és még számos más helységből érkező hívő zarándokolt el a doroszlói Mária kegyhelyre, hogy a Szűz anya közbenjárásával arra kérje a Mindenható Istenünket segítse őket a mindennapi gondjaik, nehézségeik leküzdésében.
Az érkezést követően bűnbánati liturgia keretében ft. Brasnyó Ferenc kishegyesi plébános a gyónás szükségére hívta fel a hívők figyelmét. Ft. Orcsik Károly Szilágyi plébános, Szent Imre az ideális férfi címmel tartott szíveket melengető előadásában többek között elmondta. – Korántsem szabad azt hinni, hogy a keresztény férfi ideál, amelyet nemzetünk nagy szentjeink közül képviselt Szent István király, Sz.Imre herceg és képviselt Szt.László Király végképp idejét múlta. Ez a mai nap legyen alkalom arra, hogy elgondolkodjunk, milyen férfi ideálként akarjuk élni életünket, hogy családunk felé milyen férfi ideált mutatunk. Különösen nagy felelőssége van azoknak az apáknak/nagyapáknak akiknek leánygyemekük/unokájuk van. Hiszen a jövőt nagyban befolyásolja, hogy ezen gyermekek elé milyen férfi ideált állítunk, aki nem csak külsőleg, de belsőleg is ideális. Mi is részesei vagyunk e világnak. Jézus nem ítéli el a világot, nem ragad ki bennünket választottait, keresztényeket, hogy nála éljünk, hanem itt hagyott bennünket. Itt hagyott, de nem elhagyott. Itt hagyott, hogy a világot mi tegyük jobbá, hogy azt a környezetet amelyben élünk, mi fordítsuk Isten felé, mi mutassuk meg neki Jézus Krisztus arcát, a megváltóét, aki életét adta mindannyiunkért. Az író az igazak útját a hajnal pirkadásához hasonlítja. Az igaz ember felfedezi életében Krisztust, a felkelő napot, amely reményt, fényt, útmutatást ad mindannyiunknak. A felkelő napot meglátván, az ember lelke megnyugszik, szétoszlik az éj homálya és egy új nap kezdődik Isten nevében amely bevilágítja élete egész útját. Akinek a sötétség okoz örömöt, nem látják mit csinál, miként tölti az időt, annak testvéreim a felkelő nap nem hoz örömöt… Ami megmarad és főképp amit az Úr ítélő széke elé magunkkal vihetünk azok a belső kincseink. Belső világunk mindaz a jó amit megtettünk vagy megteszünk földi életünkben, és mind az a jó ami nemesit, tanit minket, ami elősegít bennünket abban, hogy az önzést, a magunknak valóságot egyre jobban levessük magunkról és átadjuk magunkat Isten akaratának… Nem csak a lelkipásztoroknak van nagy felelősségük, minden keresztény ember felelős az ige hirdetéséért, az ige megvallásáért… A jelen korról szólva, amikor egészen más ideálokat próbálnak elénk állítani, Orcsik atya így vélekedett: – Ebben az alkalmatlan, amely nekünk jutott ki, mi nem tehetünk, de ebben az alkalmatlan időben is hirdetnünk kell Krisztust szóval és tettel… Szent Imre ideál volt 500 évig, ma már nem mondható férfi ideálnak a világ számára, de a mi számunkra örökre az marad. Egy olyan vezető akinek vállát hatalmas felelősség nyomta, amelyre tudatosan készült fel… Gyermekeinknek mutassuk meg a belső szépséget, azt amit nemzetünk szentjei képviseltek kiváló módon. Azt a kegyelmet adja meg az Úr a hétköznapokban amikor innen Doroszlóról hazatérünk. Adjon erőt, hogy azt a hivatást, felelősséget teljesen és méltóságteljesen betudjuk tölteni. – mondotta ft. Orcsik Károly atya.
A keresztutat követő ünnepi szent misén ft. Sztrikovits János újvidéki fő esperes, amelyet számos papterstvére társaságában mutatott be, többek között a példakép keresésének miértjét emelte ki. – Amikor elindultunk a Szűz anyához úgy érzem, hogy az mindegyikünk számára felemelő dolgot jelent. Az ember mindig példaképet keres magának. Lehet, hogy elgondolkoztok, a férfiak a Szűz anyában keresik a példaképet? … Azért jövünk a Szűz anyához mert hozzuk a történelmi- Árpádházi őseinktől, Emesétől ezt a nő tiszteletet… A sámánok azt mondták neki: Tőled majd királyok származnak. Emese óta a magyar férfi megbecsüli, tiszteli és szereti a magyar nőt. Ekkor kezdi először mondani, hogy Nagyasszony… Innen könnyű volt megértetni a magyar férfival a Szűzanyatiszteletet, hogy ő a mi Nagyasszonyunk, aki az Isten embert adja nekünk. Ezért mondjuk, hogy Ő a mi Nagyasszonyunk. A Szent István örökséget és az őseinknek az Emesétől való örökséget hozzuk magunkkal a mai világba is… Mária és József életén keresztül látni az életet. Vigyétek és éljétek az életet, hiszen a Jó Isten nektek adta, de közösségbe, egységbe. A Jó Isten szeretete, a Szűz anya áldása legyen veletek. – mondta ft.Sztrikovits atya.
Az ünnepi hangulat, illetve áhítat megteremtéséhez hozzájárult a Bolyos István topolyai és Rencsár Béla temerini kántor vezette énekkar, valamint a topolyai Turuc Zoltán magánvállalkozó, aki a kiváló technikával és hozzáértéssel a minőséges hangosításról gondoskodott. Dautbegovics Zoltán
