Kicsi a kegyhely, sok a látogató Doroszlón
A doroszlói Szentkút Vajdaság egyik leglátogatottabb búcsújáró helye, ahol évente megközelítőleg 15–20 ezer zarándok fordulhat meg. A szentkúti búcsút két nap alatt akár 10 ezer ember látogatja, ezért égetően fontos lett a kegyhelyet a mai kor igényeinek átalakítani, tudtuk meg ft. Verebélyi Árpád atyától, a kegyhely őrétől.
Az Árpádok korában Bajkút község állt a kegyhely területén, amelyet Nagy Lajos király 1382-ben a budai klarissza apácáknak ajándékozott. A török időkben elpusztult a falu, a kútja viszont megmaradt, amelyhez a hívő nép 1792-óta óta zarándokol. A plébánián az 1807-től vezetett Napló tudósítása szerint ebben az évben a Szent Szűz jósága által a vak Zablóczki János visszanyerte látását, miután megmosdott a kút vizében. A gombosi fiatalemberrel történt csoda után a kút zarándokhellyé vált. A kegyhely jelenlegi kápolnája a sorban a negyedik, amely 1874-ben, az előző kápolna beépíttetése során nyerte barokk stílusú, két karcsú tornyú, 500 férőhelyes templom alakját. A Szabadkai Egyházmegye 1968-ban hivatalos kegyhelyévé nyilvánította, majd a megemelkedett zarándokok száma miatt 1973-ban kibővítették a kegyhely udvarát, és elkészítették a szabadtéri oltárt, illetve használhatóvá tették a zarándokházat. Mára viszont az épületegyüttes nem tudja megfelelőképp ellátni feladatát, és alapvető újításokra van szükség, mondta Verebélyi Árpád atya, aki második éve Doroszló, illetve Gombos plébánosa is egyben. – A bővítésre már régóta szükség van, mert kicsi a hely, és szükség lett volna egy vizesblokkra is, de az elmúlt évtizedekben nem volt lehetőség nagyobb beruházásokra, politikai okok miatt. Az épületeket olyan mértékben kell átalakítanunk, hogy legalább az elfogadható minimumot kiszolgálják. Az alapvető baj az, hogy sokan látogatják a kegyhelyet, és ennek ellenére kicsi a hely. Igaz, a zarándoklat látogatottsága időjárásfüggő, az idén például 7 ezer ember látogatta meg a kegyhelyet a regisztrációk alapján. Paskai bíboros 1999-es látogatása során például 17 ezer látogatót jegyeztek fel. Kisebb búcsúkon pedig kisebb, 300-400 lelkes tömeg van jelen. Egyébként nem csak a magyar nemzetiségűek tartanak itt búcsút, hanem más nemzetiségűek, horvátok, szlovákok, németek, és szinte mindennap érkeznek látogatók személygépkocsival vagy szervezetten, autóbusszal, akár vajdaságból, de Magyarországról, vagy akár Németországból is. A kegyhelyen milyen munkálatokat terveznek? – Talán a legfontosabb a szabadtéri oltár, valamint a hívek ülőhelyének teljes felújítása az oltár előtti részen, az utak, illetve a villanyhálózat teljes átalakítása és a szentségi kápolna felújítása, szigetelése, festése. A kültéri világításhoz tíz öntöttvas kandelábert ajándékozottSzabadka városa, illetve Kucsera Géza akkori polgármester. Az oltártól a Szentkútig pedig egy díszburkolatú úttest fog vezetni. Mindez csak az első fázist jelenti, de a továbbiakban fontos lenne megoldani, hogy legyen egy zarándokház, ahol a hívők adott esetben meg tudnak szállni egy éjszakára. Ugyanakkor szükség van parkolóhelyek kialakítására is. Biztosítanunk kell a tömeg számára a megfelelő higiéniai feltételeket, amik sajnos nincsenek meg. A mozgáskorlátozottak számára is létre kell hoznunk a feltételeket az alapvető szükségleteikhez, illetve megoldani a közlekedésüket. A zarándokok részére egyfajta étkezdére is szükség van, hogy az elemózsiájukat kulturált módon fogyaszthassák el, és ne tömegnyomorba torkolljon az étkezés. Felvetődött a kérdés, hogy tényleg szükségünk van-e egy ekkora horderejű építkezéshez, mert igaz, a búcsú nagy horderejű, de utána mindez fenntarthatatlan. Ezért a Dunatáj Egyesülés Nyugat- Bácska Régiófejlesztéséért Civil szervezettel karöltve egy mindennap üzemeltető étkezdét, népkonyhát szeretnénk létesíteni, amellyel a környéken élő idős, beteges embereket el lehetne látni élelemmel, és a fiataloknak így munkát is tudnánk biztosítani. Nem szólva arról, ha mindez megvalósulna, nagy előrelépést jelenthetne a falusi turizmus számára is. Ki támogatja a munkálatokat? – Különböző vajdasági települések, a magyar politikum és a Vajdasági Magyar Szövetség karolta fel a fejlesztési tervünket, így a közbenjárásuk által a Tartományi Nagyberuházási Alap közel 27 millió dinár támogatás folyósítását hagyta jóvá, ami fedezné a kezdeti költségeket. Az ötletünkkel először különböző települések polgármestereit kerestük fel, hogy ki tudna hozzájárulni tervünkhöz. Mindez valahogy Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének fülébe jutott, akinek a kezdeményezése révén leültünk, és megbeszéltük, mire van szükség, valamint ki miben tud támogatni bennünket. A projektet és a pályázatot a Dunatáj civil szervezet elnökségének doroszlói tagjai dolgozták ki: Pelt Ilona, Diósi Viola és Mészáros László. A támogatást viszont még nem kaptuk meg, így még nem tudom, hogy mikor tudnánk nekikezdeni a felújításoknak. Diósi Árpád
