Az idei szentkúti, Kisboldogasszony napi búcsút követően Ft. Verebélyi Árpáddal, Doroszló plébánosával, a kegyhely őrével beszélgettünk . Megtudtuk közel nyolcezer ember fordult meg a kegyhelyen a szeptember 7-i és 8-i programokon. Gyalogosan zarándokok Bezdánból (60 km), Szilágyiról(30km), Kupuszináról(35km) és Moholról (90km). Összesen száztizenketten érkeztek. Hosszú idő után először ezúttal bunyevác hívek is ellátogattak a kegyhelyre. Még egy nagyon kivételes színfoltja volt az idei ünnepnek. Ez a Márialányok vagy ahogyan Magyarországon nevezik őket a Mária-hordozók körmenete. A doroszlói hívek kapcsolatépítésének köszönhetően magyarországi településekről: Fajszról, Vaskútról, Nagybaracskáról és Garáról valamint a szomszédból Gombosról érkeztek a Mária- tisztelők, akik mellett természetesen a négy helyi leányzó is díszbe öltözött. Ft. Verebélyi Árpád ezúton köszönni a doroszlói egyházközség tagjainak valamint a helyi Önkéntes Tűzoltó Testület és a Móricz Zsigmond MME képviselőinek a szervezésben és lebonyolításban nyújtott segítséget.-Fontosnak tartom, hogy helyiek és zarándokok egyaránt felismerjék ennek a helynek a vallástörténeti jelentőségét. Olyan kivételes történelmi tények ismeretében, mint, hogy 1173-1183 között III. Béla neje, Margit, itt monostort alapított. Ennek a monostornak a lakói premontrei szerzetesek voltak. Nagy Lajos király 1382-ben a Bajkutat, egyéb más birtokokkal együtt a budai klariszsza apácáknak ajándékozta. Amikor aztán 1752-ben Rédl kamarai adminisztrátor április 5-én szerződést írt alá a török pusztítás utáni Doroszló puszta újratelepítéséről, Dormán Pál, aki a szervezést vállalta, a megérkező új honfoglalókkal először a szentkúti emberért küldött.
Ft. Verebélyi ÁrpádAz érkezőket a lápos Mosztonga partján, mint a Bajkút szolgája, név szerint Gergelyfy Erazmus, koldusbarát fogadta. Az elso gyógyulást köztudottan 1792-ben,a gombosi vak fiatalember, Zablóczky János nevéhez fűződően jegyzik. 1853- ban aztán 16. Gergely Pápa pápai jogú búcsújáróhellyé nyilvánítja a Bajkutat, Kisboldogasszony napjára és Pünkösd ünnepére adva meg ezt a jogot majd 10. Szent Piusz pápa 1910- ben további nyolc pápai jogú búcsúi alkalmat engedélyez a Szentkútnak. Ezek után talán fölösleges is hangsúlyozni, hogy nem csupán helyi, bácskai, hanem világegyházi szempontból is kivételes státusza van a doroszlói Szűz Mária kegyhelynek. Én magam bízom benne, hogy minderre az elkövetkező időszakban egyre többen fognak felfigyelni és a múltját értékelve a jövőjét is sikerülhet méltóképp megalapozni- nyilatkozta Verebélyi atya. Lennert Tímea
