Mária közbenjárásával Isten mindig megsegít

A doroszlói kegyhely búcsúja

Doroszlón május 24-én bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg a Boldogságos Szűz Mária, a Keresztények Segítsége Kegytemplom felszentelésének évfordulójáról. A búcsú ünnep, amelyen a számos vidéki, többségében temerini zarándok is megjelent, s a szentmisét a Mária Rádió egyenes adásban is közvetítette, a d.u. 3 órai bűnbánati liturgiával kezdődött.

Majd a gyónási alkalommal folytatódott. Fél öt órakor kezdődött a családokért bemutatott keresztuti ájtatosság, amit a Rózsafűzér imádsága követett. Az ünnepi szentmisére este 6 órai kezdettel került sor, amelyet ft. Verebélyi Árpád, a Szentkút őre és Zórád Ferenc diakónus közreműködésével ft. Bumford Vilmos kupuszinai esperes plébános mutatott be. Az ünnepség a májusi litániának bemutatásával fejeződött be. Az ünnepséget a topolyai Bolyos István által vezetett énekkar tette még inkább meghittebbé, áhítatosabbá.

Dautbegovics Zoltán

Az összefogás helye


Doroszlón április 27- én sor került a Szentkút újjáépítési munkálatait megelőző ünnepélyes alapkő letételre. A rangos vendégeket: Ft. Pfeifer Jakob püspöki legátust, Duna- menti főesperest, Szilágyi Dorottyát a VMSZ ügyvezető alelnökét, Józsa Lászlót a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, a VMSZ elnökségi tagját, Kern Imrét a Nagyberuházási Alap igazgató helyettesét, Bunyik Zoltánt a VMSZ tanácsának elnökét, Dudás Károlyt a VMSZ elnökségi tagját, Csikos János Tartományi Ifjúsági és Sport titkár helyettest, Pál Károly és Szakács Csaba VMSZ tánácstagokat.
A Magyar Koalíció helyi képviselőit: Pelt Ilonát, Mészáros, Lászlót és Lennert Tímeát, Péter Istvánt a Dunatáj elnökét valamint Holló Róbertet a helyi közösség elnökét Ft.Verebélyi Árpád Doroszló plébánosa, a kegyhely őre köszöntötte.

A Szentkútat az összefogás helyének nevezve a hála hangján szólt, köszönetet mondott a VMSZ közbenjárásáért, melynek segítségével a Nagyberuházási Alap majdnem 27 millió dináros támogatást folyósított a munkálatok első fázisára. Ez a szabdtéri oltár újjáépítését, a kegytemplom tatarozását és megfelelő ülőhelyek kialakítását foglalja magába. A projekt kidolgozáért, a sikeres pályázásért a Dunatáj Egyesülés Nyugat- Bácsaka Régiófejlesztéséért Civil szervezet elnökségének doroszlói tagjait: Pelt Ilonát, Diósi Violát és Mészáros Lászlót illeti hála.
Ünnepi beszédet Kern Imre, Józsa László és ft. Pfeifer J
akob mondott. Egyöntetűen hangsúlyozva a Szentkút, az egész tartomány számára jelentős mivoltát, közösségépítő erejét. Ezt követően ft. Verebélyi Árpád felolvasta az alapító okiratot, melyett aláírásával ft. Pfeifer Jakob püspöki legátus, Duna- menti főesperes, ft. Verebélyi Árpád a szentkút őre, Szilágyi Dorottya a VMSZ ügyvezető elnöke és Pelt Ilona a Dunatáj Civil Szervezet titkára hitelesített. Az alapkövet Diósi Viola és Mészáros László tették le.
Ezt követően a Móricz Zsigmond MME műsorát tekinthették meg a vendégek és a hívek. Felléptek a kis csoportos néptáncosok, Csernicsek Gyöngyi vezetésével, az ifjabb Csernicsek József vezette fúvós zenekar kiséretében, a vegyes kórus Wilhelm József vezetésével valamint az irodalmi szakcsoport tagjai:Szklenovszki Sarolta, Hegedűs Tímea, Ristić Anita és Lennert Tímea. Az ünnepnap hálaadó szentmisével zárult.

Lennert Timea
Fotók:Komáromi József

Tatarozzák az egyházi intézményeket Doroszlón

A tervekről, s a munkálatokról ft. Verebélyi Árpád plébános nyilatkozik

Doroszlón a Szent Imre herceg templom és a plébánai tatarozásával egyetemben a napokban elkezdődött a Szűz Mária kegyhely tatarozása is. . A kegyhelyen milyen munkálatokat terveznek, illetve folytatnak ? – kérdeztük ft. Verebélyi Árpád atyát, a kegyhely őrét. – A Szűzanya születése napja alkalmából rendezett búcsún ismertettük a hívőkkel, hogy a kegyhely felújitásra szorul. Az objektumokat a mai kor igényeinek megfelelővé kell tenni. A legfontosabb a kegytemplom kérdése, ami azt a rendezettséget, azt a Szűzanya iránti tiszteletet kell hogy mutassa, amit az ide zarándokoló emberek mutatnak, éreznek. A munkálatokat a kápolna, illetve templom szigetelésével, a zombori Hidro Montal kivitelezésével már el is kezdtük. Szigetelés nélkül nincs értelme a templom belső és külső fala vakolásának, festésének, mert idővel ledobja amit rávinnénk a nedves falra. A belső tér festésével egyidőben tervezzük a belső tér átalakitását. Már vannak akik háladadománnyal járultak hozzá a felújitáshoz és ujabb jelenkezők is vannak az adományozásra. A kegyhely valamennyi ablakát ismét színes vitrázs üveggel díszítsük. Kivülről igyekezni fogunk a korhű, a barok stulisnak kialakitásával visszanyerni az épület eredeti formáját.
A szabadtéri oltár bővitése is fontos, ezzel együtt a az ülőhelyek korszerüsitése az oltár előtti részen. Aztán a világitást is meg kell oldani. S itt szeretném külön kiemelni Szabadka városát, Kucsera Géza polgármester urral az élen, akik a kültéri világitáshoz hozzájárulva 10 öntöttvas kandelábert ajándékoztak és biztattak további segitségről is. Az oltártól a Szentkútig lesz egy diszburkolatu úttest. Jövőre tervezzük a parkolóhelyek kialakitását. A mennyiben megtudunk egyezni a vajdasági Vízművekkel, akkor a DTD csatorna partja mentén (amely határos a kegyhelyjel) kialakitunk egy úgynevezett csendoázist, ahol a hivők, senkitől sem zavartatva csendben imádkozhatnak, elmélkedhetnek. Egy kiszolgáló épületre is szükség van, hogy a különböző helyekről meghivott vendégeket, közjogi méltóságokat, de ugyanúgy a csoportvezető lelkipásztorokat, tisztelendő nővéreket, kántorokat és az énekkarokat máltóképpen fogadhatjuk, szálláshelyet biztosithatjunk, ezáltal is megköszönve, hogy szivükön viselik a kegyhely sorsát. Ezzel is felhivhatjuk honatyáink figyelmét erre a nagyon fontos, egyik legnagyobb, a magyarságot tömöritő helynek fontosságára, szükségességére. A második fázisban, a Dunatáj Civil szervezettel karöltve egy mindennap üzemeltető étkezdét, népkonyhát szeretnénk létesiteni, ahonnét a környéken élő idős, beteges embereket el lehetne látni élelemmel. A harmadik fázisban egy zárt, mintegy 3000 férőhelyes konferencia termet tervezünk, ahos esős idő alkalmával meg lehet tartani az ünnepi szentmiséket. A terem különböző filmek bemutatására és sok más egyéb dologra is hasznos lenne. Aztán a zarándokok részére egyfajta étkezdére is szükség van, hogy a magukkal hozott elemózsiájukat kultúrált módon fogyaszthatják. Ebbe a fázisba tartozik bele a vizesblokk kialakitása, ahol a mozgáskorlátozottak és kismamák számára is lenne egy külön előlátott helység. A végső stádium a Szentkút mellett lévő kert, ahol a különböző szobrok felállitásával a hivőknek lehetőséget biztositunk a csoportos imákra. Ezzel bővülne az imahelyek száma, s a csoportok nem zavarnák egymást

. Az emberek, illetve a hívők miként járulhatnak hozzá eme projektumok megvasósitásához? – Mint fentebb már emlitettem téglajegyeket bocsájtottunk ki, amelyeket a szentkúti búcsú alkalmával már árultuk és ezuttal is köszönjük a jószándéku adakozóknak az adományukat. A téglajegyeket hamarosan minden plébániára eljuttatjuk, s a Kegyhely szépitéséhez ki-ki a saját adományával, a téglagyek megvásárlásával, ami tulajdonképpen egy emléklap, járulhat hozzá. A legkisebb összeg 100 dinár és ettől fölfelé. Komoly befektetéssel kell szembenéznünk, s úgy gondoljuk, hogy a komoly szándék az adakozásra, valahol 100 dinárral kezdődik. A tervünk, hogy bankszámlát nyissunk, (ha meg lesz, majd tudatjuk) ahova a különböző adományokat, amit mindenkinek hálás szivvel köszönünk, be lehet majd fizetni. – mondotta nyilatkozata végén ft. Verebélyi Árpád atya a doroszlai Kegyhely őre.
Dautbegovics Zoltán

Ötezernél is több zarándok a doroszlói Szentkútnál


Isten háza népében az igazságnak, a szeretetnek és a békének kell urakodnia

Doroszlón a Szűz Mária születése napja alkalmából ünnepi szent misét bemutató msgr. Oros János Felvidéki püspök, a Szűz anya talpazaton lévő szobrával, lobogók sokaságával, népviseletes lánykák és fiuk,valamint dr. Pénzes János megyéspüspök és számos pap kíséretében járult a szabadtéri oltárhoz. Dr. Pénzes János megköszönve püspök társának az eljövetelt, egyúttal a megjelent hívőket és világi képviselőket is üdvözölte, akiknek körében ott volt Pásztor István a VMSZ elnöke, Kovács Elvira és Varga László a VMSZ köztársasági parlament képviselői, Keuponai Dorottya a VMSZ ügyvezető elnöke, Bús Ottó tartományi képviselő, a VMSZ elnökségi tagja, Juhász Attila és Szügyi István, Zenta, illetve Kishegyes polgármestere, Szabó Brigitta a Magyar Köztársaság szabadkai Főkonzulátusának konzulja, továbbá Holló Róbert Doroszló polgármestere és Pelt Ilona a Dunatáj Regionális Civil szervezet titkára. Az ünnepségen, a kedvezőtlen időjárás ellenére ötezernél is több hívő, ki autóbusszal, személygépkocsival, Kupuszináról és Szilágyiról hetven valahány hívő gyalog jött el a Szentkúthoz. Számos hívő jött haza külföldről, Brazilliából, Németországból, Az USA-ból, s persze Magyarországról.

Msgr. Oros János püspök megköszönve a meghívást, örömét fejezte ki, hogy ott lehetett. – Jó itt lenni ma veletek együtt. Testvérek vagyunk. Jézus által minden nép meghívást kapott az üdvösségre, horvátok, szerbek, magyarok, szlovákok, németek egyaránt. Isten maga köré akarja gyűjteni az összes nemzetet. Isten háza népében azonban az igazságnak, a szeretetnek és a békének kell uralkodnia. Ezért vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hogy mi keresztények képesek vagyunk-e felemelkedni Krisztus minden embert testvérnek tekintő szeretetéhez. A barát és az ellenség közötti szakadékot akarjuk -e áthidalni? Mit teszünk azért, hogy a világi gondok ne akadályozzák vallási életünket… Az igazi Mária tisztelet közelebb vezet bennünket Jézus Krisztushoz…Jézus végrendelete arra kötelez bennünket, hogy továbbra is gyermeki tisztelettel viseltessünk a Szűzanya iránt… Testvéreim! Egy megosztott világban élünk, sok helyen az ember ember ellen, a nemzet nemzet ellen fordul. Ugyanakkor egyesült Európát igyekszünk kialakítani. De mennyire stabil ez az egység? Tudjuk: a Jézusba fektetett hit immáron 2000 éve egy nagy közösséggé kovácsolja azokat akik komolyan keresik Őt. A Szűzanya pedig az aki aki az egyházzal marad annak megalakulásától kezdve a világ végéig. A lehetőségetek szerint ti is zarándokoljatok ide, vagy más búcsújáró helyre, hogy nemzetünkben ki ne aludjék a hit lángja. Kérjétek itt Máriát, hogy népünk mindig Mária népe, Isten népe egy nép maradjon. – mondotta szentbeszédében MSGR. Oros püspök úr. A magyar nyelvű püspöki szentmise előtt dr. Pénzes János megyéspüspök horvát, msgr. Oros János püspök szlovák nyelven mutatott be szentmisét, ezzel egyidejűleg a kápolnában ft. Orcsik Károly német nyelven muatott be szentmisét.
Az ünnep előestéjén, a bűnbánati liturgia, az esti dicséret után este 7 órakor ft. Gutási Ákos újmisés magyar-, 22 órakor ft. Marijan Vukov horvát nyelven mutatott be szent misét. A ft. Verebélyi Árpád által összeállított Matutinum, zsolozsma, amely külön színfoltja volt a Mária iránti tiszteletadásnak, fellépet a Magyarkanizsai Szent templom Angeles kórusa Farkas István karnagy vezetésével, A Matutinum ft. Árpád atya, továbbá a karnagy és ft. Szakály József munkája, kifejezetten a szentkúti búcsú számára készült. Másnap reggel, 8.-án a reggeli dicséretet imádkozták. Mint ft. Szakály József atya kérdésemre válaszolva elmondta, mindez egy úgynevezett népzsolozsma formában készül, tehát könnyü dallamokkal, és olyan állandó szövegekkel, hogyha ha az ember egyszer megtanulja, akkor mindig könnyen tudja használni. Káposzta Réka, az énekkar tagja szerint is nagyon emelkedett volt a hangulat. – Most először vagyok itt. Nagyon örülök, hogy eljöhettem, öröm itt énekelni ! – mondotta. Az éjfélkor kezdődő Világosság rózsafüzér imádság előtt és után, amelyet ft. Orcsik Károly vezetett, a szabadkai Ébredés elnevezésű zenekar működött közre. A megkérdezett hívők sokasága, többek között Szabadkáról, Kupuszináról, Becséről, Gombosról, Újvidékről és még sorolhatnám, szinte egyhangúlag azt válaszolták, hogy a doroszlói Szűz Mária kegyhelyen való részvétel nagy lelki nyugalmat, megnyugvást hoz szívükbe. Egy Hamburgból érkező hívő szerint is szépen megszervezték az ünnepséget, lelkileg feltöltődve tér haza otthonába. Amit kifogásolt, meg kéne akadályozni, hogy a szertartások, szentmisék idején sokan szemlélődve járnak-kelnek, s közben még beszélgetnek is. Ezáltal megzavarják az áhítatot.
Az ünnepi szentmise végén Oros püspök úr megáldotta a kegy tárgyakat, majd Ft. Verebélyi Árpád a kegyhely őre köszönetet mondott a püspököknek, a paptársaknak, a Farkas István karnagy által vezetett Magyarkanizsai Szent templom Angelus kórusnak, illetve énekkarnak, a világi képviselőknek, a hívőknek, s végül, de nem utolsó sorban az ünnepséget szervezőknek. Dautbegovics Zoltán

Több száz zarándok a férfi búcsún

A Mennyei Édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária születése napja megünneplése alkalmából rendezett ünnep kör keretében, szeptember másodikán több száz Csantavérről, Topolyáról, Kishegyesről, Zentáról, Újvidékről és még számos más helységből érkező hívő zarándokolt el a doroszlói Mária kegyhelyre, hogy a Szűz anya közbenjárásával arra kérje a Mindenható Istenünket segítse őket a mindennapi gondjaik, nehézségeik leküzdésében.

Az érkezést követően bűnbánati liturgia keretében ft. Brasnyó Ferenc kishegyesi plébános a gyónás szükségére hívta fel a hívők figyelmét. Ft. Orcsik Károly Szilágyi plébános, Szent Imre az ideális férfi címmel tartott szíveket melengető előadásában többek között elmondta. – Korántsem szabad azt hinni, hogy a keresztény férfi ideál, amelyet nemzetünk nagy szentjeink közül képviselt Szent István király, Sz.Imre herceg és képviselt Szt.László Király végképp idejét múlta. Ez a mai nap legyen alkalom arra, hogy elgondolkodjunk, milyen férfi ideálként akarjuk élni életünket, hogy családunk felé milyen férfi ideált mutatunk. Különösen nagy felelőssége van azoknak az apáknak/nagyapáknak akiknek leánygyemekük/unokájuk van. Hiszen a jövőt nagyban befolyásolja, hogy ezen gyermekek elé milyen férfi ideált állítunk, aki nem csak külsőleg, de belsőleg is ideális. Mi is részesei vagyunk e világnak. Jézus nem ítéli el a világot, nem ragad ki bennünket választottait, keresztényeket, hogy nála éljünk, hanem itt hagyott bennünket. Itt hagyott, de nem elhagyott. Itt hagyott, hogy a világot mi tegyük jobbá, hogy azt a környezetet amelyben élünk, mi fordítsuk Isten felé, mi mutassuk meg neki Jézus Krisztus arcát, a megváltóét, aki életét adta mindannyiunkért. Az író az igazak útját a hajnal pirkadásához hasonlítja. Az igaz ember felfedezi életében Krisztust, a felkelő napot, amely reményt, fényt, útmutatást ad mindannyiunknak. A felkelő napot meglátván, az ember lelke megnyugszik, szétoszlik az éj homálya és egy új nap kezdődik Isten nevében amely bevilágítja élete egész útját. Akinek a sötétség okoz örömöt, nem látják mit csinál, miként tölti az időt, annak testvéreim a felkelő nap nem hoz örömöt… Ami megmarad és főképp amit az Úr ítélő széke elé magunkkal vihetünk azok a belső kincseink. Belső világunk mindaz a jó amit megtettünk vagy megteszünk földi életünkben, és mind az a jó ami nemesit, tanit minket, ami elősegít bennünket abban, hogy az önzést, a magunknak valóságot egyre jobban levessük magunkról és átadjuk magunkat Isten akaratának… Nem csak a lelkipásztoroknak van nagy felelősségük, minden keresztény ember felelős az ige hirdetéséért, az ige megvallásáért… A jelen korról szólva, amikor egészen más ideálokat próbálnak elénk állítani, Orcsik atya így vélekedett: – Ebben az alkalmatlan, amely nekünk jutott ki, mi nem tehetünk, de ebben az alkalmatlan időben is hirdetnünk kell Krisztust szóval és tettel… Szent Imre ideál volt 500 évig, ma már nem mondható férfi ideálnak a világ számára, de a mi számunkra örökre az marad. Egy olyan vezető akinek vállát hatalmas felelősség nyomta, amelyre tudatosan készült fel… Gyermekeinknek mutassuk meg a belső szépséget, azt amit nemzetünk szentjei képviseltek kiváló módon. Azt a kegyelmet adja meg az Úr a hétköznapokban amikor innen Doroszlóról hazatérünk. Adjon erőt, hogy azt a hivatást, felelősséget teljesen és méltóságteljesen betudjuk tölteni. – mondotta ft. Orcsik Károly atya.
A keresztutat követő ünnepi szent misén ft. Sztrikovits János újvidéki fő esperes, amelyet számos papterstvére társaságában mutatott be, többek között a példakép keresésének miértjét emelte ki. – Amikor elindultunk a Szűz anyához úgy érzem, hogy az mindegyikünk számára felemelő dolgot jelent. Az ember mindig példaképet keres magának. Lehet, hogy elgondolkoztok, a férfiak a Szűz anyában keresik a példaképet? … Azért jövünk a Szűz anyához mert hozzuk a történelmi- Árpádházi őseinktől, Emesétől ezt a nő tiszteletet… A sámánok azt mondták neki: Tőled majd királyok származnak. Emese óta a magyar férfi megbecsüli, tiszteli és szereti a magyar nőt. Ekkor kezdi először mondani, hogy Nagyasszony… Innen könnyű volt megértetni a magyar férfival a Szűzanyatiszteletet, hogy ő a mi Nagyasszonyunk, aki az Isten embert adja nekünk. Ezért mondjuk, hogy Ő a mi Nagyasszonyunk. A Szent István örökséget és az őseinknek az Emesétől való örökséget hozzuk magunkkal a mai világba is… Mária és József életén keresztül látni az életet. Vigyétek és éljétek az életet, hiszen a Jó Isten nektek adta, de közösségbe, egységbe. A Jó Isten szeretete, a Szűz anya áldása legyen veletek. – mondta ft.Sztrikovits atya.
Az ünnepi hangulat, illetve áhítat megteremtéséhez hozzájárult a Bolyos István topolyai és Rencsár Béla temerini kántor vezette énekkar, valamint a topolyai Turuc Zoltán magánvállalkozó, aki a kiváló technikával és hozzáértéssel a minőséges hangosításról gondoskodott. Dautbegovics Zoltán

A papságot nem az ember választja


Ft.VEREBÉLYI Árpád doroszlói plébános vallomása ,önmagáról, és egyházközösség mindennapjairól

A temerini illetőségű ft. Verebélyi Árpád földművesszülők második fiúgyermekeként 1979 február 20-án született Újvidéken. Gyermekkorát és az általános iskolás éveit Temerinben töltötte. A Papi hivatás az általános iskola VII.osztályában fogalmazódott meg benne. A szabadkai Paulinumban szerzett érettségi bizonyítvány után teológiai tanulmányait Szegeden és Egerben végezte. Pappá szentelésére 2005. június 29-én került sor.

Újmiséjét a temerini SZt. Rozália templomban 5005. július 2-án mutatta be. Dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök, a topolyai Egyházközösségben végzett segédpapi szolgálata után, 2006. július 22-én kinevezte Gombos és Doroszló plébánosává, mely utóbbi helyen a Szűz Mária kegyhely őrének szerepét, valamint a szerbmiliticsi és a sztapári rom.kat. Egyházban esedékes feladatokat is betölti/elvégzi. Beszélgetésünk elején arról kérdezem, a rendkívül kedves és közlékeny lelkiatyát, – az emberben vajon ugyanúgy fogalmazódik-e meg az elhatározás, hogy pap lesz, mintha mondjuk asztalosnak, orvosnak, ügyvédnek, vagy bármely más pályát választana. – Az én olvasatomban vannak foglalkozások és hivatások. A foglalkozások olyan dolgok amik valahol az ember egzisztenciájának megteremtéséhez fontosak. Ezek azok a munkakörök amit az ember kitanul, szeret. Ezt megpróbálja jól végezni, de ezek a szakmák nem kötődnek az egész életéhez. Például valaki fiatalon asztalosként dolgozik, aztán később más munka folytatására megy, hogy mire nyugdijba vonul, mint példul az édesapám, földművesként teremti meg a mindennapi kenyerét. Lehet egy asztalosi munkakör ugyanúgy hivatás mintegy orvosé, papé, stb-é, ha az illető a szakmáját elkötelezettségből vállalja és megvan ennek egy egész hátsó spiriutális lelki tartalma. Igy van ez a papsággal is. Az ember ezt nem úgy választja, hogy szétnéz a foglalkozások palettáján, s akkor azt mondja: no itt egy papság és akkor én megpróbálom ezt. A papságot nem az ember választja! , hanem elfogadja a meghívást. Ezt a hivatást a Jó Isten adja. Az ember vagy elfogadja, vagy nem. Az irány tehát nem az embertől, hanem valahol a Jó Istentől származik. Én hiszem, hogy minden keresztény embernek van hivatása, mert az Isten azért helyezte őt arra a posztra, hogy az Isten meghivásából ő egy kozszolgálati hivatást lásson el. A hivatás fontos, mert nélküle nem lehet elköteleződni valami mellett. Bennem személyesen akkor fogalmazódott meg a papi hivatás, amikor az anyai nagyanyám, aki a számomra példakép, vallásos, mélyen meggyőződött keresztény asszony volt. Egy időben náluk laktunk, s aztán amikor a szomszéd telken lévő dédszülők telkén lévő hába hurcolkodtunk, nagyon sok időt töltöttem vele. Már kisgyermekkoromban, megtanimádkozni. A vele való, közös imádkozás idején láttam rajta, hogy amit ő tesz, amit ő mond, amit a Jó Isten előtt könyörög valamiért és megköszöni azt, komolyan teszi. Igy segitett engem arra, hogy komolyan vegyem a dolgot, hogy az imádság az nem csak egy elmormolt valami, hanem hogy, minden egyes imádság az én hitvallásom a Jó Isten felé. Az ilyen alapból nekem könnyű volt már óvodás koromban szentmisére járni és ministránsnak lenni. Kicsi korban persze nem tudhattam a hitnek mélységeit felfogni és megérteni, időközben a Jó Isten egyre közelebb és közelebb engedett magához, s amikor már egészen megéreztem szeretetét, ekkor mondta ki, lélekben persze, egészen halkan a hivatás meghivást, amit aztán hetedeik osztályos koromban úgy gondoltam el is fogadom. Amikor már átéreztem, s mélyebben megértettem, hogy mi is történik ott a szentmisén, mi is az egésznek a lényege, hogy ott igazából nem én vagyok az aki ott szerepel, hanem én vagyok az, aki a Jó Isten asztalánál szolgálatot tesz, aki a szentmise keretében lényegében megjelenik. Igy alakult ki bennem és éreztem meg, hogy mit jelent, s igy mondtam ki az igent, azt hogy én ezt vállalom. . Az hogy két egyházközösség (s ez mellett Szerbmilitics és Sztapár) lelkipásztori teendőit is végzi, s mindezek mellett a Szentkút őre is, (mely posztnak betöltése sokak szerint már egymagában is elegendő lenne!), nem túl megterhelő feladat? – Egy éve vagyok itt és akik figyelik az eddigiekről elmondott értékelésemet megérthették, hogy a papnak nem az a nehéz, hogy a lelkipásztori munkát kell végezni. Én ezt tudtam, amikor azt mondtam, hogy pap leszek. Láttam Temerinben, akkor amikor 10-11 éves gyermek voltam, hogy milyen különböző feladatok várnak rám. Télen a hidegben, nyáron a melegben szentmiséket kell bemutatni, hittanórákat kell tartani, temetni kell, s sorolhatnám tovább mi mindent kell még tenni. Ez önmagában nem nehéz. Az a nehéz, hogy az emberek nem értik meg azt amit az ember mond. . A doroszlói plébániát enyhén szólva, igen elhanyagolt állapotban vette át. A felújitásban a kőműves- ács,. Víz-, és villanyszerelő szakmabeliek mellett számos kétkezi mukás is dolgozik kalákában immáron egy éve. Sokan adományukkal is hozzájárulnak az épitkezéshez, sajnos ez még mindig kevés ahhoz, hogy az épület lakható legyen. Ezért (?) a tartózkodási helye a gombosi plebánián van. Hogy ne kéne annyit utazgatnia, nem lenne célszerü, ha a Szentkútnál lakna? – A plébánia épitése, mint aki már épitett házat tudja tudja mi mindennel jár. De ez nem a lelkipásztori élet nehézségei közé tartozik. A hitbéli kudarcok megélése a nehéz, mert én elsődlegesen nem épitésznek, beszerzőnek, tatarozónak, hanem lelkipásztorként vagyok itt plébánián. A funkciómbol eredően én a Jó Isten előtt itt, ezekért az emberekért akiket az egyház rámbizott, lelkileg felelős vagyok. A legnehezebb látni, én mint felelős embernek azokat az embereket , akik Istennel nem tartanak semmilyen kapcsolatot. Egy rossz, elfajzott, elkorcsosodott vallásosságban élnek. Egy hagyományt gondolnak vallás helyett. A hagyomány őrzése egyébként egy igen fontos dolog, s magam is szeretem ápolni örökségünket, de az nem vallás. Az igazi hivatásból kiindulva, hogy a lelketet próbáljam a Jó Isten közelébe vezetni, itt érnek kudarcok, rossz élmények és tapasztalatok, azok amik bennem a lelkesedést tudják leginkább lefelé húzni. A plébánia épitését elkezdtük, valamikor majd be is fejeződik. Elkezdjük a Szentkutat, s valamikor valaki azt is be fogja fejezni, vagy az én időmben, vagy az utódom idejében. Az egyház nincs elkésve, hiszen már 2000 éve egyház az egyház, s hiszem, hogy a Jézus-i ígéret alapján, amig a világ világ, addig ez az egyház megmarad. Az Isten igéje terjedni fog a népek közé. A munka terén, ha úgy is gondoljuk, nincs késés, a lelki dolgokban vagyunk lekésésve. Hogy hol lakom, számomra érthetetlen. Hallom a gombosi és doroszlói emberek megfogalmazását, az emberek kivánságát. Nem az a lényeg, hogy a papp hol alszik. A plébániára elsősorban azért van szüksék, hogy az irodában eltudjam intézni az adminisztrativ dolgokat. Az anyakönyveknek is helye/őrzője kell, hogy legyen a plébánia. Ezt a feladatot nehezen tudom teljesiteni. A könyvek itt porosodnak, bárki bármikor beletekinthet, ki tudja valami rossz szándéku ember bele is jegyezhet, amiért nekem kell viselni a felelősséget. Mindet nem, de a legujabbakat Doroszlórol elvittem Gombosra, s ha valakinek egy kivonatra van szüksége, fele dokumentum itt a másik amott van, ami igencsak megneheziti a dolgom. Aztán az esküvő előtt, a különböző szentségkiszolgáltatások előtt a plébánosnak el kell beszélgetnie, bizonyos kurzust kell tartania a szentségre készülőknek. A doroszlói plébánián le sem ültethetem a hívőket, s hogy elbeszélgessek a házasság lényegéről. . A jövőre vonatkozóan milyen tervei a Szt.Imre és a Szentkút-i templomokat illetően ? – Ez egy olyan dolog, mint ahogyan a közmondásból is tudjuk, Ember tervez Isten végez. Vannak emberi terveink. A lelkipásztori feladat, hogy a plébánosnak valahol kötelessége tervezni/megszervezni, hogy az elkövetkezőkben mit szeretne megvalósitani. Számomra, mint már fentebb is mondottam, a legfontosabb a lelki a lelki terveket mennyire tudom megvalósitani. 1907-ben volt utoljára Doroszlón misszió, tehát most a 100 éves évfordulóra készülünk. A misszió szó magában küldetést jelent. Minden kereszténynek küldetése van, hogy menjetek, „tegyetek tanitványommá minden népet” és valahogy ennek a megvalósitása a misszió, hogy elmondjuk az embereknek, hogy miben hiszünk, hogy a mi életünk reménye Krisztus. A mi missziónk egy kicsit más, mint Ázsiában, Afrikában, az emberek tudnak Jézusról, csak már mint emlitettem a mi hitünk könnyen átalakulhat hagyománytiszteletté. Ne azon muljon a dolog, hogy milyen ruhát öltsünk, s hogy ki mellé üljünk a templomba, ennek semmi köze a hithez. Szeretnék találkozni a hittanosokkal, mert az nem elég, hogy látom őket a szentmisén, több ismeretségre van szükség. Ha fontosnak tartjuk, hogy vagyunk, s hogy megmaradjon a falu, akkor ebben az Isten-i hit tud segiteni, hogy érezzük az együvé tartozást, mert ha ez nincs akkor mindenféle evilági kapcsolat az emberben könnyen megpattan. A lelki kapcsolat megteremtését ki kell alakitanunk magunkban, hogy mi itt vagyunk, és hát nem úgy egymást, hogy keresztény testvérek? Ezt kell jobban megérteni és megtapasztalni, s erre is szeretnék egy kicsit lelkileg rámenni. Szeretném az énekkarosokat a gyakorlás által az énekeket még szebbé, még jobbá, tökéletesebbé tenni. Örülök annak, hogy vannak komoly ministránsok, akik vállalják a próbákat azért, hogy az istentisztelet még gördülékenyebb, felemelőbb legyen. Jó lenne az egyházközösség kántorával Klem Valériával egy ifjúsági énekkart létrehozni. A „mellékes” munkákkal is, a javitgatásokkal, az épületek rekonstruálásával is lesz elég gondunk. Szoktam mondani, mindebben a legkellemetlenebb állapot a pénz, s megintcsak a pénz hiánya. Sokan nem értik meg miért kell fizetni az egyházi hozzájárulást. Hát ezért, hogy az egyházi intézményeinket fen tudjuk tartani. Szeretném ha a doroszlói plébánia, egy a Doroszlóhoz méltó, szép, elegáns plébánia lenne, ami csak öregbitené a falu jó hirnevét. Számomra a legfontosabb intézmény a templom, remélem mindenki számára. Nagyon régen volt már átfestve, tatarozva, úgy belül, mint külsőleg. Szeretném ha ez a templom újra úgy nézne ki int ahogyan annak idején, 1803-ban őseink felépitették, tehát visszahozni eredeti állapotába, a jelenkori igényei mellett. Hogy ez a templom, mint régen, újra egy ékszerdobozra hasonlitson. A templom mellett készülőben van egy vizes blokk, valamint egy raktárépület. Jóleső érzés, hogy a hivők szorgalmának köszönve nagyon rendben van a templomkert, illetve udvar, amit további parkositással szeretnénk szépiteni. Dicséretes a templomdíszitők és takaritók, valamint a további önkéntesen munkát/feladatot vállalók munkája. A Szentkúti Szűz Mária kegyhely egy másik eset. Itt is vannak hatalmas terveink. Többek között a szabadtéri oltár bővitése, a templom belső és külső rekonstruálása. A Dunatáj Civil szervezettel karöltve tervezzük egy épület létesitését, amelyben a külföldről érkező hívőknek szállást tudnánk biztositani. Aztán egy kifőzdének létesitésével, ami számos embernek biztositana munkahelyet, napi főtt ételekkel szolgálhatnánk ki az arra igényt tartó betegeknek és időseknek. Terrvünk továbbá lelkigyakorlatok megtartására, aztán egy új, a mai igényeknek megfelő vizesblokk/toalett létesitése, a szabadtéri oltár előtti padok elhelyezése, esztétikus lámpák felállitása, s egy helységnek a felépitése a mozgássérültek, s a kismamák részére. . Talán prózai a kérdés, van-e a plébánosnak szabadsága, hobbyja? -Az a helyzet, ha nem csinál magának akkor nincs ! Az ember mindig talál magának tennivalót. Úgy érzem, ahogy az egyházközösség életét megpróbálom mozgatni, úgy lelkileg mint épitészileg kicsit kifáradok. A lelkipásztor „halála” az ha nem olvas, ha nem imádkozik. Én mindennap megpróbálom a hivekért elvégezni a zsolozsmát. A kikapcsolódás nem azon van, hogy az ember „eldob” mindent. Szabad időben több időt tud szentelni az imádságra, az olvasásra, amely által feltöltődik. Ha egy pap ezt nem teszi meg,egy idő után ellaposodik. Aztán persze az is fontos, hogy találkozzam a vérbeli családommal, a barátaimmal. Ilyen értelemben persze szükség van egy kis szabadságra.- mondotta beszélgetésünk végén ft. Verebélyi Árpád plébános.
Dautbegovics Zoltán